2.rész | Noah

2.8K 106 6
                                    

Talán mégis csak elkellene kezdenem hinni a pokolban.
Hát ez a látvány iszonyú. Ki a faszom fest kívülről egy házat zöldre? Ráadásul nem is a kellemes árnyalatból. Mint az epés hányás.
Fujtattam egy nagyot, majd megpróbáltam lelkiekben felkészülni a benti látványra.
Ha ez a kis giccsek ékszeres doboz belülről is vattacukros én visszamegyek anyámhoz.

Az ajtóban már széles mosollyal várt minket minden bizonnyal Margaret. Apám úgy csókolta meg a kézfejét, mintha táncra akarná kérni. Jesszusom, minden menyországszopó ilyen gyomorforgatóan kedves? Már csak a pukedlizés maradt ki a műsorból.

— Te biztosan Noah vagy! Isten gyermeke szeretettel fogadlak Téged szerény hajlékomban.— kedveskedik Margaret és meglepő módon, ha a szövegtől eltekintek rendes asszonynak tűnik. Észrevehetetlen jelenség az a kislány, aki úgy csüng anyja oldalán, mint egy újszülött.
Ő lenne Lilybeth. De mindenki valószínűleg csak Lilynek hívja. Cseppet sem akarok jóban lenni vele, nem akarom, hogy kedveljen és a kötelező témákon kívül a hangját sem akarom hallani. Ez csupán azért van, mert bántóan fiatal, még minden bizonnyal kakaót iszik reggeli mellé, alkohol és kábítószer hatása alatt sosem volt, valószínüleg szenteltvízzel fürdik esténként és a legfontosabb, hogy egy kibaszott szűz.
Vétek lenne megrontani egy ártatlan lelket.

Mindenesetre meg kell hagyni, hogy csinos. Felnőtt korára egész szép nővé érhet. Kár, hogy a tehetségét egy templomban fogja elbaszni. Ilyen alakkal és arccal én a helyébe már pornófilmet forgatnék minimum 2 fasszal a számban.
Nem egy kifejezetten magasra nőtt gyerek, de nem is túl alacsony, hatalmas feszes mellekkel. Még csak rá se néztem egész testére teljesen, de látom, hogy nem hord melltartót. Esküdni mertem volna, hogy szilikon.
Mogyoró barna haja válláig ér, látszódik, hogy természetesen ilyen egyenes, nincsen szarrá égetve. Szolid manikűr látható körmein, ami szerintem annak köszönhető, hogy az anyja nem akarja , hogy teljesen kirekesszék. A hozzá hasonló korú tinik nagy százaléka ilyenkor már túl van néhány pettingelésen. Legalábbis számomra amit csinálnak az az.
Többek között ezért nem izgulok a fiatal szűz lányokra. Kergetnek egy álmot, elhiszik, hogy van szőke herceg fehér lovon és hogy a szeretkezés az mesébe illő.
Ez nem az én műfajom, nem igazán elegyedtem romantikus kapcsolatban egy nővel sem és nem is tervezem ezt megváltoztatni.

— Lilybeth? — nyújtom kezem illedelmesen felé.
— csak Lily. Nem szeretem a teljes nevem.— húzódik mosolyra apró szája, ami még egy pillanatra engem is kellemes irányba húz.
— azt én leszarom Lilybeth. Akarom mondani hugi. — mosolygok továbbra is, de neki lefagy a kis piros arcáról a mosoly és kihátrál kézfogásunkból.
— fiam! — böki meg a vállamat apám, aki zavarba jött kellemetlen viselkedésemtől.— elnézést... ő csak... biztosan szomorú most.— és próbálja menteni a menthetőt . Oldalra billenti fejét és kérdőn néz Margaretre.
— ugyan. Nem történt semmi. Isten meghallja imáinkat és segítségünkre siet , ha szükség van rá.— érinti meg a vállam és bár olyan, mintha elvágnák a torkom, de beleegyezek, hogy az első nap legalább illedelmes legyek.

...

Margaret és apám, aki nemmellesleg meglepően jól ismerte a házat körbevezettek , majd megmutatták a szobámat. Nem túl nagy és nincs is valami jó illat idebent, de ez nem is érdekel.
Miután magamra hagytak kipakoltam és alaposabban körbenéztem. Szerintem ez egy amolyan "kupiszoba" lehetett régen. Egy csomó kereszt van mindenhol, családi fotók, ócska ágyneműk.
A szemem akaratlanul is megakad egy fotón.
     Lilybeth. Milyen bájos kislány volt. Persze, igazából 18 éves és nem egy taknyos kölyök, de az élettapasztalata és a felfogása arra kényszerít, hogy úgy kezeljem. Formás kislány volt 10 évesen is. Hatalmas barna szemei vannak, szempillái természetellenesen nagyok. Tiszta anyja.
— gyertek enni. — hallom távolból Margaretet.
      Becsukom magam mögött az ajtót, majd bezárom és a kulcsát a farzsebembe süllyesztem. Nem feltételezek rosszat senkiről, de sose lehet tudni. Leginkább Lilybethtől tartok. A lányok természetüknél fogva kíváncsiskodnak és szegény nem biztos a holmijaim között bármi kedvére valót találna.

— mondjuk el közösen az imát.— szólít fel apám.
— nem lehetne, hogy visszajövök, ha már feláldoztátok a szüzet? — eddig bírtam ezt a mai napot. Mi a faszom értelme van ennek minden kibaszott este?
— figyelmeztetlek. — apám próbálja elővenni a keményebb oldalát, és mutatóujjával csendre int. Meg a faszomat.
     Hátratolom magam a székemmel és teszek a "családi" vacsorára, faképnél hagyom őket , elmegyek füvezni. Betekertem 5 erős cigit , valahogy megéreztem, hogy ez a vártnál is rosszabb lesz. Na jó nem megérzés, mindig van minimum ennyi nálam.

      Illedelmesen bevágom a bejárati ajtót magam mögött és leülök a verandára. Elmélyülök gondolataimban, az egyetemen sokszor gyakoroltam különböző légzéstechnikai módszereket, hogy lemenjek alfába. Erre igazán szükség volt , amikor az egyik gyakorlaton egy emberi agyba kellett turkálni könyékig.
— valami gond van? — hallom Lilybeth idegesítő nyávogását.
— leginkább az, hogy engedély nélkül idejöttél és hozzám szóltál. Idegesít a hangod. — nem szándékosan bunkózom vele amúgy. De muszáj megutáltatnom vele magamat.
— most miért vagy ekkora tahó? — értetlenkedik, nem érti a támadásom.
— nem vagyok tahó. De ha nem áll feltett szándékodba azonnal leszopni, akkor 'viszlát. — valahogy csak meg kell értetni vele, hogy ne idegesítsen tovább. Szar napom volt. Másnak is van ilyen, csak én kimerem mondani a gondolataimat.

     Lilybeth ezután elvörösödött és elrohant. Édes volt, ahogy azt se tudta hova nézzen.
— hali, otthon vagy? — tárcsázom a legészszerűbb döntésemet.
— aha. Gyere. — erős túlzás az a szó, hogy szeretem ezt a tulajdonságát, de mitagadás Jess tényleg tudja mikor mit kell mondani. Mondjuk nem nehéz kitalálni, sokat nem beszélünk, csak kúrunk. Ami azt illeti nem tenném rá az életemet, hogy tudom hány éves.

Jess az a fajta nő, aki tudja mit kell tennie, nem kell megmutatni neki, hogy hogyan érjen faszhoz és hogy hogyan találja meg a gyengepontokat. Sajnálatos, hogy ehhez sok tapasztalatot kellett begyűjtenie, de ahogy apám mondaná. Jó pap holtig tanul.

      Bármit megtett azért, hogy elmondhassa leszopott engem.Nincsen nagy egóm, beképzeltnek se mondanám magam, de olyan nő nem volt még a környezetemben, aki ne tette volna szét a lábát nekem. A számok is ezt mutatják.
Nem is hiányzik most nekem semmi, csak egy érzelemmentes kemény baszás.
     Ha egyszer belekóstolnék a szenvedély világába, nem tudnék leállni. Az életem jelenleg a függőségeimből él, hiba lenne növelni ezt a tábort...

Sziasztok kedvesek! 🥰 nagyon örülök, hogy újra kommunikálhatunk itt, érdekelne, hogy mennyire jön be nektek ez a téma, illetve nem sok-e? ❤️ bátran írjátok meg a véleményeteket

Attitűd | COMPLETED ✅Opowieści tętniące życiem. Odkryj je teraz