28.rész | Lily

2.3K 98 24
                                    



Reggel, vagyis azt hiszem reggel borzalmasan erős fejfájással keltem. Noah mellettem aludt, egyik kezével a vállamat ölelte, másikat a tarkója alá tette.
Alaposan volt időm megfigyelni a teste minden apró részletét. Olyan tökéletesen ki volt dolgozva mindenhol. Cseppet sem zavart, hogy a testén szinte alig van olyan bőrfelület, amit nem egy tetoválás fed. Nagyon sok kalóz tetoválás van rajta, és érdekelne, hogy miért pont ez. Van rengeteg héber nyelvű iromány is köztük, és biztosan van olyan is, ami nem bír jelentőséggel, csupán tetszett neki.
Az egyik koponyán megállt a tekintetem, nagyon furcsa volt. Egy kés volt a fogai között, elég félelmetes volt.

— nem tetszik? — néz rám álmosan Noah, egy ideje figyelheti, ahogyan elemzem a testét.

— rémisztő inkább.

— a lázadást, a fosztogatást és a támadást jelenti. A fiúknak is ugyanilyen van, csak Dexternek a hátán, Gallaghernek pedig a combján.

— én is szeretnék ilyet. — na ezt nem tudom miért mondtam.

— nem akard elcsúfítani a tested. — ellenkezik Noah, és nem is akar erről többet beszélni.

Tényleg úgy érzem, hogy közéjük tartozom, mégha nem is ismerem annyira őket.
Kimásztunk az ágyból, Noah kiment az erkélyre dohányozni, én pedig megpróbáltam a konyhában helyet keresni magamnak, ahol leülhetek meginni egy teát. Erről le kell szoknom, ez iszonyatosan gyerekes...

— atya ég mi van itt... — suttogom nagyon halkan, mintha valami bolond lennék, de valaki mégis meghallotta.

— volt már ennél rosszabb is, előfordult, hogy az egész bútorzatot cserélni kellett. — Dexter érces hangja annyira megijesztett, hogy kicsit fel is szökkentem a helyemről.

— bocs, nem akartalak megijeszteni. — teszi a vállamra erős és nehéz karjait Dexter.

— egyszer tényleg ki fog nyírni valamelyikőtök.

— arra nem kerülhet sor hugi. — kacsint kedvesen rám Dexter. — az a hülyegyerek előbb megölne minket meg puszta kézzel, mintsem hogy neked bármi bajod essen. — nevet jóízűen.

— honnan lehetek ebben ilyen biztos? — magam elé meredek, és nem is tudom milyen választ várok. Megbízom benne, de ugyanannyira félek is tőle is egyben.

— sok jóról nem tudok neked beszámolni. Tudom, hogy elmondott neked, előtte minket is tájékoztatott erről. Lily erről senki nem tud. Noah soha nem volt még ilyen. Soha nem akart többször találkozni senkivel, soha nem mondta ki egyik lány nevét sem többször, sosem gondolt senkire, sosem volt neki más fontos. Olyan mértékig felvette a védelmező szerepet veled kapcsolatban, amit még sosem láttunk tőle. Tudom, hogy durva, és azt is amiket a lányokkal művelni szokott, — itt egy kissé elfordítottam a tekintetem —, de még sosem fordult elő az, hogy ezt ne maga miatt tegye. Higgy nekem, nálunk jobban senki nem ismeri őt. Ő képes lenne erővel ketté szakítani egy embert, ha rólad van szó. — mindketten Noah irányába tekintünk, én a szememet még rajta tartom.

— ne bántsd őt, és ne akard megváltoztatni. Szeresd, ahogy van, és akkor egy gyémántként fog rád tekinteni. Csak a figyelméért ne keverd bajba magad, ha úgy érzed hanyagol. Rengeteg problémája van, rettenetesen kimerült. Legyél támasza, amikor csak tudsz.
Egyszer rossz drogot szállítottam egy csapatnak, akik megtaláltak és bezártak egy elhagyatott házba. Napokig étlen, szomjan maradtam, vertek és kínoztak. Noah talált rám, és elintézett 6 embert puszta erővel, fegyver nélkül. 2-t kinyírt, 4-et felismerhetetlenségig összevert. — Dexter megveregette a vállam és magamra hagyott ezzel a rengeteg információval.

      Percekig csak bámultam őt, és próbáltam feldolgozni a hallottakat ismét, és inkább elfogadni azokat. Már legalább az 5.-ik szál cigarettáját szívja Noah, és néz ki a távoli semmibe. Csupasz hátán hatalmas fáraók mozognak egyenletesen fel, és le. Nem csak nekem kell feldolgozni az eseményeket, hanem neki is.
     Lassan indulnom kell haza, így még ezelőtt elmentem gyorsan lefürdeni. A fájdalmas zúzódásokra és a felületi sérülésekre a meleg víz nagyon jó hatással volt. Minden gondolatom arra összpontosított, hogy a lelkem összeforrjon. Olyan sok mindent tudtam meg, és volt köztük jócskán olyan is, amire egyáltalán nem voltam felkészülve. Emésztgettem az elmúlt nap eseményeit, újra és újra lejátszottam minden jelenetet. Az a sok megaláztatás, a kínok kínjai, az, hogy mindent kiterített magáról, hogy apró morzsáit szedjem össze és tegyen zsebre, befogadott a szíve mélyébe. Annyira elvakult és behódolt vagyok, hogy nem is érdekelt az a részlet, hogy hány ember vére tapad a kezéhez. Ő nem egy gyilkos. Egy védőangyal, és ez a kép már teljesen más, mint amiben idáig hittem. És érte én is képes lennék bármit megtenni. Úgy hiszem még bőven van miről beszélnünk, de meg is akarom ismerni ennél jobban.
     Noah tényleg szerelmet vallott nekem? Szerelmet? Ez a szó nem is hiteles ha rá gondolok. Elutasítja az érzés minden egyes pontját. Ez már túlnyúlik ezen. Itt pontosan ugyanolyan függőségről van szó, mint a drog vagy az alkohol. Öl, butít, nyomorba dönt.
 
     Nem tudom mióta lehetek már a fürdőben, de nem is érdekel olyan hihetetlen jó érzés. Noah, akár egy poloska befészkelődött az elmémbe, és minden pillanatban köröket ír végig rajta, hogy egy pillanatig se felejthessem. Hiába ernyed a testem a saját súlyom alatt össze, nem tudok annak parancsolni, ami velem történik. Ahogy lenézek magamra, és látom a helyét ahol a meleg viasz a bőrömmel érintkezett bebizsereg minden porcikám. Hihetetlen mennyire precízen ismeri ezeket a mozdulatok, hogy ne essen komoly bajom. Már a gondolatától is lüktetni kezdek alul, melleimet a meleg víz gyötri.
       Mintha a halál jelenlétét éreztem volna meg, a levegő úgy hűlt le a környezetemben. Noah óvatosan megsimította a vállamat, és csókot lehelt a libabőrös testemre. Megakartam fordulni, de nem engedni, szorosan egy helyben tartott.
Éreztem, hogy ruhában van.

— te ruhában szoktál fürdeni? Nem valami higiénikus. — igyekeztem kicsit viccelődni vele, de erőteljes szuszogása a nyakamra nem engedett arra következtetni, hogy értékelné.

— nem Lilybeth. De nem is fürödni jöttem. — hátulról hirtelen megragadta a torkom, és épp annyira szorította, hogy kényszeresen oldalra döntsem a fejemet, így ő hozzáfért a bőrömhöz még jobban.
Kezét hátamon végigvezette, gerincemet kitapogatta, majd előrecsúsztatta a puncimra, amire folyamatosan csordogált a melegvíz.

— ezt a múltkor nagyon rosszul csináltad. — tenyerével befogta a számat, hogy ne tudjak válaszolni, de mivel elárulta, hogy kamerával figyel, így azt hiszem értettem mire gondol.
Térdeit a combom közé helyezte, és az eddigi kellemes melegvizet gyors mozdulattal átváltotta jéghideg vízzé. Rögtön felsikítottam, a hangomat a tenyerével tompította, az érzés kegyetlenül lesokkolt. Szájával továbbra is a már reszkető nyakamat csókolta, majd amikor már mindenem annyira kihűlt, hogy úgy rázkódtam, mint a kocsonya a zuhanyrózsát közvetlen a csiklómra irányította miközben a fejét a legerősebb vízsugárra váltotta. Odaszorította a puncimhoz és kis köröket írt le vele. A ruhája is teljesen átázott, a jéghideg anyag nem melegített tovább. Éreztem a testén, hogy ő is reszket a hidegbe,de nem lazított és mielőtt a lábaim végleg felmondták volna a szolgálatot, még azelőtt eléveztem. Szó szerint összeestem a karjaiba.

— ez a hidegzuhany lófasz lesz ahhoz, ami otthon vár rád, amikor elárulod anyádnak, hogy az enyém vagy Tündérkém.

Sziasztok! Mit gondoltok mi lesz otthon? 🥶
Ez egy enyhébb jelet lett, az előzőhöz képest, remélem ettől nem szörnyedtek el 😃😃

Attitűd | COMPLETED ✅Where stories live. Discover now