Kém a félvértáborban (BEFEJEZETT / Javítás alatt)

81. Ajándékosztás

A szülők lassan ébredeztek. 

- Mért van pávián szagom? - kérdezte óvatosan Annabeth. 

Ingrid Edmund mellé hátrált, Hall tekintete elől. 

- Hideg van... - motyogta Clarisse, aztán elkerekedett szemekkel vette észre, hogy mi van rajta. - Ez meg mi a.... 

- Gyakrabban kéne ilyen ruhát hordanod. - jegyezte meg Pollux. 

- Mi ez a katona szerelés?! - állt fel Silena és mérte végig a ruháját. - Ti jó istenek... Divatja múlt! Múltszázadi! Ilyeneket Clarisse hord. Jé neked mióta van ízlésed?! - látta meg, hogy miben van Clarisse. - És még ki is emeli az alakod, lehet, hogy be kéne vezetnem egy-két kigyúrtabb modellt is a... előbb átöltözök, mert ez egyszerűen... pocsék! - itt jött rá Silena, hogy az Olimposzon vagyunk. - Hogy kerültünk ide? 

Percy hatalmasat nyögött és felült. Végre nem hasonlított Edmundra... annyira...  

- Öhm... Csak nekem volt olyan rossz álmom, hogy én és Clarisse.... - fintorgott Percy. 

- Az nem álom volt mert én is... - motyogta Nico. 

- De... ugye ti nem emlékeztek a... - sápadt el Clarisse. 

- A hálószobára? - kérdezte egyszerre Nico és Percy. 

- Hogy mi? - nézett a férjére Annabeth. 

Thalia ezt a pillanatot választotta, hogy felébredjen. - Ugye ez csak egy rossz álom volt?

- Ti lefeküdtetek?! - hitetlenkedett Annabeth. - Még jó, hogy az én férjem vagy! 

- És mi feltétlenül akartuk tudni, hogy ki kivel feküdt le... - forgattam a szemeimet, mire Hall mellettem felröhögött. 

Percy és Nico összenézett majd másodpercre pontosan egyszerre fordultak a sápadt, kétségbeesett Clarissehoz. Annabeth kérdőn, kicsit sem idegesen nézett Percy, itt foghatta fel Thalia, hogy Nico mit is mondott. 

- Hogy mit csináltatok?! Jesszus! 

- Becsszóra! Mi nem akartunk csak az a rohadt Szobek! - vágta rá Percy. 

- Meg Széth. - bólogatott hevesen mellette Nico. 

- Utálom a szerelem istennőket! - nyögött fel Clarisse. - Te jó ég, én komolyan lefeküdtem.... velük?! - bámulta Percyt és Nicot.

Pollux a helyzethez képest meglehetősen higgadtan ült, ahogy Charles is. Katie és Travis a körmei alól próbálta kiszedni a gombolyag fonalakat. 

- Ennél már csak az lenne gázabb, ha kiderülne, hogy terhes... - motyogta félhangosan Nico. 

- Ne fesd az ördögöt a falra. - förmedt rá Percy. 

- Nem festem. Odalent van az Alvilágban, meg a talizmánban, meg itt ül melletted... - célzott magára. 

- Szerintem a Liber kölyköknek ezt ne említsétek meg. - tanácsolta Edmund. 

- Ez egy remek ötlet. - bólogatott Clarisse. - Felejtsük el az egészet! Rémálmaim lesznek. 

- Pont neked?! Mi vagyunk az áldozatok! - ellenkezett Percy. 

- Csak felejtsük el! - könyörgött Nico. - Legalább amikor mi lettünk a görög istenek, akkor ilyen hülyeségeket nem csináltunk! Pedig hülye kamaszok voltunk! Azoktól minden kitelik! 

- Fura, hogy pont ezt mondják. - mondtam véletlenül kicsit hangosabban a kelleténél, de fejben elkalandoztam Joera és Susanre. 

- Hogy mi? - nézett rám Nico.