20 perc múlva Peter és Cora fáradtan zuhantak a kanapéra. A lány pólóját vérfoltok tarkították.
Lövésem sem volt, hogy folyhatott ki ennyi vér két icike picike lyukon, de Peter szerint nem csak beleharapott a kígyó, hanem Bred el is lökte magától így pedig a bőre egy részét letépte.
Bredről leszedték a pólóját és éppen a bénulás előtt adta be neki az ellenszert Peter. Egy hatalmas kötés volt a fiú bal oldalán.
Az asztalon ültem török ülésben és Bredet figyeltem, ahogy a mellkasa emelkedik és süllyed.
Majdnem megöltem... Hiába vagyok most már én a káosz. Az érzelmeim is kihatnak az erőmre. Dühös lettem Bredre és ez majdnem az életébe került.
Peter lassan felkászálódott.
- A gép két óra múlva indul. Susanék most írtak, hogy a reptéren vannak. Bred viszont nem utazhat amíg jobban nem lesz, egy-két napig lehet, hogy itt kell vele maradnia valaki..
- Maradok. - szóltam közbe. - Majd árnyékutazással visszamegyünk, ha jobban lesz.
Tartozok ennyivel Brednek...
Peter felkapta a hátiját és kisétált a teremből. A fiú a kezelés alatt egész végig ideges volt. Még mindig nem látja a jövőt... Hallinél nyugodt volt, amikor Edmund démonja előbújt. Tudta mennyi ideje van... Most kapkodott.
De sikerült. Bred túl élte. Hála Corának és Peternek.
Cora lassan hozzám lépett.
- Jól lesz. Ne izgulj miatta. Apolló vére kering az ereiben. Nem kell ostoroznod magad. Éppen elég, hogy már senki sem a régi... - mondta.
A lányhoz fordultam. Kék szemei Bredhez hasonló színűek voltak, csak egy árnyalattal világosabb. Míg Bred pupillája körül türkiz színű, addig Coraé teljesen üveg kék. Hosszú egyenes szálló haja kiengedve hullott a vállára. A szeme kedves volt, kicsit Felicityre emlékeztetett.
- Hiányzik neked is Ed mi? - kérdeztem semlegesen.
- Mindenkinek hiányzik. Csak mindenki másképp reagál rá.
- Mindig ennyire részegek szoktatok lenni?
- Általában. - bólintott. - Hall szokott leghamarabb berúgni, utána Michael, Johnny, Susan, Kevin, Edmund...
- Ed?! - döbbentem le.
- Susonön láthattad mennyire más, amikor iszik. A szilveszter számára azt jelenti, hogy hagyjuk el magunkat, hogy ne kelljen gondolkodni és az elvárásoknak eleget tenni. Edmunddal sem volt ez másképp. Az Athéné vérvonaltól elvárják, hogy minden helyzetben bölcsen döntsenek. Függetlenül az érzelmektől. Edmund a kettőt egész jól kezelte... Hallieig. Susan már kiskorában is szét választotta a kettőt. Mindig volt egy fajta hidegsége. Hiába van Lucynek jég ereje, Susannek van jég szíve. És csak az alkohol az ami felmelegíti ezt a jég páncélt.
- Ennyire szigorú nagyszülő Athéné? - vontam össze a szemöldökömet.
- Eléggé az. - húzta el a száját. - Athéné szigorú a gyerekeihez és az unokáihoz is. Vagy felmutatnak valamit, vagy nem becsüli meg őket. Athénét az unokái közül csak Edmundot és Susant becsüli meg, csak őket szereti. Nem érdekli mit csinál Peter és Lucy. Ők nem zsenik, mint Edmundék. John bácsi... Edmundék nagybátyja... hiába a fia, őt sem becsüli meg. Mondjuk azt nem csodálom. Imádom John bácsit, de nem az eszéről híres.
- Akkor miről?
- Az arany éhségéről. A casinók, a pénz. Ez az ő Achilles sarka, egy értékes tárgyért feláldozná az életét is. - értetlen tekintetemet látva folytatta. - A második titánháború idején rengeteg gyerek volt a Hermész kabinban. Az egyik lakója Johnathan volt, szintén nem elismert gyermekként, és egyáltalán nem jöttek rá, hogy kinek a fia, hiába hasonlított Athéné gyermekeire kinézetre. Nagyobb érzéke volt a szerencse játékokhoz, mint Hermészéknek. Mikor az istenek megfogadták, hogy 13 éves koráig elismerik a félvéreket. Johnathant elismerte Athéné. De ő még akkor is Hermészék asztalánál ült. Csak Annabethel lett jóba.
أنت تقرأ
Kém a félvértáborban (BEFEJEZETT / Javítás alatt)
خيال (فانتازيا)Isabell Young, rég halottnak kéne lennie, igen, hamár megölték ez lenne természetes nem? Izzyt felbérelik, a legnehezebb feladatra, amihez lehet, hogy még ő sem lesz elég erős, hogy végre hajtsa, hiszen el kell intéznie négy félistent... A karakter...
