Kém a félvértáborban (BEFEJEZETT / Javítás alatt)

51. Kiruccanás a múltba

Úgy döntöttem nem várom meg Martint, hanem egyedül megyek haza. 

Felsétáltam a tornácom, majd bementem a házba. Hall a nappaliban ült és a matek házit írta. Jessica a konyhában sürgölődött, ahonnan ismerős gyanús szagok áradtak. Silena kivételesen a nappaliban rajzolgatott, mellette Charles nézte a tévét. 

- Sziasztok! - köszöntem. 

- Szia Izzy. - mosolygott rám melegen Silena. 

Charles csak biccentett, de ezt a merevséget tőle már megszoktam. 

- Mi a.... - hőkölt hátra  Hall. - APA! 

- Itt ülök melletted ne ordíts. - mondta. 

- Ja.... Azt hittem lent vagy. - állt fel Hall. - Ez lehetséges?

Charles egy pillantást vetett a füzetre, ráncba szaladt a szemöldöke és kivette Hall kezéből a matekházit. 
Rövid hezitálás és tanakodás után megszólalt. 

- Szerinted?

- De az képtelenség! - vetette ellen Hall, miközben a szája gúnyos mosolyra húzódott. 

- Kijött nem?

- De ez emelt tananyag! Ezt csak a matematikusok használják, amikor az űrt kutatják! Ezt feladni házinak?!

- Kijött nem? - értetlenkedett Charles. 

- De! Csak, az a baj, hogy ezen még Edmund is szenvedne... szenvedett volna vagy 2 órát. - javította ki magát Hall. 

- Ne üsd bele az orrod mások dolgába. Tényleg, mi van a matekversennyel? 

- Suliban toronymagasan tartom a rekordot a 100%-kal.

- Akkor tovább jutsz? - mosolyodott el Charles.

- Persze. - vigyorodott el Hallie. - Mi lesz a kaja? Éhen halok. 

- Chili. - mondta a konyhából Jessica. 

- Chili! - nézett össze apa és lánya. 

De jó... Ma nem fogok vacsizni... Értelmet adtak a gyanús szagok...

Éhes gyomorral készültem lefeküdni. Valamikor éjfél és a halál között meguntam gyomrom korgását hallgatni az éjszakában.... ha Ali itt lenne tuti méltatlankodva rázná a fejét mert így ő sem tud aludni. 
Felkeltem és kiosontam a konyhába. A hűtő viszont tárva nyitva volt és egy vörös haj zuhatag pakolt ki belőle.

- Annie? - kérdeztem halkan. 

- Ó... szia! - mosolygott rám. - Látom te sem szereted a chilit. Mit kérsz? Maradt reggeliről sonka, kolbász, párizsi, bacon?! Bacon.... - pakolt ki a pultra. - Valami fura hús.... ezt inkább ne, ez Hallie chilis csirke combja, van vagy egy hetes. Sajtok közül kedvedre válogathatsz, van Camembert, Brie, Edami, Trappista meg asszem Mozzarella, vagy ez kecskesajt? - beszélt inkább magához, mint hozzám. - Nem, azt apa megette, Mozzarella. 

- Öhm... Zsemle, sajt, még pedig medve sajt, és sonka. - adtam le a rendelést. 

- Oksa. - csicseregte és vette ki a medve sajtot. - De csak tejszínes van. 

- Az engem nem érdekel. - vettem ki a fiókból egy kenő kést és egy vágó kést. 

A folyosóról zajt hallottunk, majd pár percen belül Hall nézett ránk felvont szemöldökkel.

- Hát ti? - kérdezte. 

- Nem szeretjük a chilit. - felelte Annie. 

- Pedig nagyon jó kaja az, csak megint éhes vagyok. Jé a csirkém! - dobta be a mikroba a chilis csirkét.