BTS JiKook Yaoi

9

Miután tiszta lett a fürdő mindenki elment zuhanyozni. Persze nehéz volt nem arra gondolni ami ezelőtt pár perccel történt de azért megbirkóztam vele. Jiminnek nem mondtam el amit láttam szegény szerintem a fürdőszoba közelébe se menne. Szóval amíg az én Chimem tisztálkodót, addig én szépen megcsináltam az ágyat, beállítottam egy filmet és csináltam egy kis pop-cornt meg felvittem pár palacsintát is amit Jin csinált. Mikor letettem a tálat az éjjeli szekrényre pont megjött Chim is.

-Oh, filmet nézünk? -lepődött meg. Végignéztem egész testén. A haja még nedves volt. Fehér pólója is kicsit vizes lett így hozzá tapadt kidolgozott hasához. A boxer feszült rajta és erős késztetést éreztem arra hogy még szűkösebbé tegyem azt.

-I-igen...- remegett meg a hangom egy kicsit. Jimin mosolyogva bújt be az ágyba majd kérdőn rám nézet. Én is így tettem mire Chin azonnal a mellkasomra hajtotta a fejét és úgy bámulta a Tv-t. Átkaroltam derekánál majd elindítottam a filmet(Csontdarálók). Együtt néztük és közbe pop-cornt ettünk. Mikor Intéző meghalt Jimin könnyezve bújt bele még jobban mellkasomba mire én nyugtatás kép simogatni kezdtem a hátát.

-jól van nyugi, ez csak film.-mondtam, de azért bevallom egy kicsit nekem is össze szorult a szívem.

Másnap reggel arra keltem hogy Jimin az arcomat csókolgatja és közben a nevemet suttogja.

-Kooke....-nyomot egy apró puszit az arcomra- ébredj.- suttogta a számra majd pár másodperccel később puha ajkakat éreztem a számon. Azonnal átkaroltam és magamhoz húzva csókoltam vissza. Jimin bele mosolygott a csókba mire én enyhén megharaptam alsó ajkát.

-Naaaa...-nevetett édesen.- Öltözz fel a többiek már csak ránk várnak. - mondta majd kisietett a szobából. Olyan furcsa hogy együtt vagyunk. Eddig azt tartottam leghihetetlenebbnek az életemben hogy sikeresek lettünk. 1 évvel ez előtt volt a debütünk. Hihetetlen hogy a világ leghíresebb k-pop zenészei vagyunk és a fél világ imád minket. Jó ez túlzás volt.... annyian ismernek minket, de akkor is sokan szeretnek. Emlékszem mennyire nem bíztak bennünk, nem akartak leszerződtetni, azt mondták hogy ez nem fog össze jönni, nem leszünk híresek....és tessék. Most itt vagyunk több száz ezer Armyval. Igaz az idol élet nem könnyű, fárasztó a sok gyakorlás és a koncert. A bioritmusunk teljesen felborult...de hálás vagyok ezért. Mert erről álmodtam.... Na szóval igen, eddig ez volt nekem a leghihetetlenebb, de most...amióta többet érzek Jimin iránt. Az számomra a legelképezőbb hogy ő is szeret, hogy mellettem van, és hogy a hyungok totál elfogadták sőt konkrétan ő hoztak össze minket.

-Kooke készen vagy? -jött be Chim az ajtón mosolyogva majd mikor meglátott ugyan úgy ahogy itt hagyott össze ráncolta  a szemöldökét. - haaaajj...hihetetlen vagy- lép oda a szekrényemhez és kivesz belőle egy igencsak kiszaggatott fekete nadrágot és még a war of hormonesban rajtam lévő kilyukasztgatott kis csíkos pulcsit.

-egy kicsit szellős nem gondolod? -kérdeztem miközben a nadrágomat húztam fel.

-lehet, de rohadt jól nézel ki. -mért végig miután kész voltam.

-igazán? -húztam kaján vigyorra ajkaim.

-ühüm...-bólintott.

-nem félsz hogy rám másznak?-suttogtam a fülébe. Végig gondolta amit mondtam majd ijedten rám nézett.

-Kook vetkőzz! -mondta miközben konkrétan bemászott a szekrényben- keresünk neked valami kezeslábast meg kabátot.-nevetve húzom ki a szekrényből majd az ágyra ülve egyszerűen csak az ölembe ültetem.

-Chim...-mormogom fülébe mire kirázza a hideg. Imádom hogy ilyen hatással vagyok rá.

-hm?-remeg meg kicsit a hangja.