BTS JiKook Yaoi

2/27

(Jimin szemszög)

Kissé szomorúan kopogtam be régi szobám ajtaján. Biztos jól döntöttem? Hoseok kíváncsian nyitotta ki az ajtót és meglepődve figyelte a táskákat.

-Öm..Jimin?

-Nem baj ha vissza költözök?- mosolyogtam hamisan.

-Dehogy baj. Gyere be.- állt el az ajtóból mire én bementem és leraktam a cuccom a régi ágyamra. Hobi becsukta az ajtót és tarkóját vakargatva lépdelt hozzám.

-Öm..történt valami?-kérdezi zavartan. 

-Jungkook és én...-kezdek bele.- Nos, hát már nem vagyunk együtt. Jobbnak láttam ha nem alszunk továbbra is együtt és vissza jövök.

-Mi történt?- ül le az ágyra. Nagyot sóhajtok és én is leülök. 

-Kapott egy sms-t mi szerint "még nincs vége".- kezdem el mesélni.- Kissé...pánikba estem. Tudod már nagyon elegem volt-van ebből az egészből, hogy nem lehet minket békén hagyni. Kook mondta hogy feküdjek le aludni és én úgy is tettem. Aztán mikor felkeltem leindultam a lépcsőn, de meghallottam ahogy Jungkook arról beszél Jinel és Taehyungal hogy jobb lenne nekem nélküle. Erre persze én ideges lettem és leszidtam hogy nem teheti még egyszer ezt velem. Ő azt mondta hogy amióta együtt vagyunk csak rossz dolgok történnek. 

-És erre te...?

-Azt kérdeztem hogy attól talán jobb lenne ha szakítanánk. Mire ő...azt mondta...hogy..-egyre jobban megy át a hangom sírósba és már alig tudok beszélni. Szóval eddig tartott. Viszlát erős Jimin heló depresszió.

-Naa nyugi.- karol át és hátamat kezdi simogatni.

-Azt mondta hogy lehet.- sipogom könnyes szemmel.- Én pedig azt mondtam neki hogy akkor legyen gyáva és szakítsunk!-sírom el neki és bele bújok ölelésébe. 

-Mindent értek.- mondja.-Utána nem is próbált veled beszélni?-simogat tovább.

-De...-motyogom.

-És?

-Nem hagytam hogy bármit is mondjon.

-Értem. Minden esetre..szerintem igazad van.- mosolyog le rám.

-Tényleg?- nézek fel rá csillogó szemekkel.

-Igen. Jungkook igazán tudhatná már hogy azzal hogy elhagy téged csak ront a helyzeten. Jól tetted amit tettél.

-Köszönöm Hope.-karolom át szorosan.

-Nah gyere, segítek kipakolni. Aztán meg megnézünk valami nyálas filmet. -fintorodik el mire csak felnevetek.

-inkább valami mesét nézzünk.-állok fel vele együtt és pakolni kezdek.

-Ahjj...jó, de akkor disney hercegnőset!-jelentette ki csípőre tett kézzel. Ezen megint csak nevetni tudtam. Annyira imádom hogy ő mindig, bármilyen helyzetben megtud nevettetni. Még veszekedtünk azon hogy mit nézzünk, közben ügye elraktuk a ruháimat, majd lementünk valami kaja után nézni. Nevetve szaladtunk le a lépcsőn ám ott kissé lefagytunk. Jungkook ott ült az asztalnál és sírt. Taehyung és Jin próbálta vigasztalni több kevesebb sikerrel. 

-Elbasztam nem értitek! Már megint!-kiabált az idősebbekkel. 

-Kook.-biccentett felém Tae mire az említett hátra nézett egyenesen ránk. 

-Jimin.- állt fel azonnal és elém sietett. Azonnal megfogta mindkét kezemet de én elhúztam azokat. Keserű mosolyra húzta ajkait és úgy nézte a saját kezét.