(Jimin szemszög)
-Kérlek bocsáss meg!- sírta el magát. Én csak oda hajoltam hozzá és gyengéden megcsókoltam. Annyira meglepődött hogy még a sírása is abba maradt lehunyta szemeit és átölelte a derekam. Gyorsan elváltam tőle mielőtt még elmélyítenénk a dolgokat. Még nyomtam egy apró puszit a szájára és beleültem az ölébe neki háttal. Karjait össze kulcsolta hasamnál és belefúrta a fejét a hajamba. Én csak nekidőltem mellkasának és úgy bambultam előre. Ez most egy igen volt tőlem? Nem tudom. Csak úgy éreztem meg kell tennem. Meg tudok neki bocsájtani? Nem is tudom. Nagyot csalódtam benne nem csak azért mert megcsalt hanem mert drogozott. De rettenetesen szeretem és nem tudnék nélküle élni.
-Ez akkor egy igen?- kérdezte.
-Hát...csalódtam benned Kook.- néztem hátra hogy a szemébe tudjam mondani.-Nem tudom mi járt a fejedben mikor beadtad magadnak azt a szart de csalódtam benned.- mondtam szigorúan mire Kooke csak bűnbánóan lehajtotta a fejét.- Nem hiszem hogy valaha is elfogom felejteni azt az estét mikor felhívtalak és végig hallgattam a nyögéseiteket de....-kicsit elakadtam mert a könnyeim nekem is elindultak. - a rohadt életbe is szeretlek és nem tudlak gyűlölni.- megfordultam és szorosan megöleltem.
-Mindent megteszek hogy vissza nyerjem a bizalmadat.- mondta mosolyogva.- szeretlek, te vagy a mindenem.- két tenyerébe vette az arcomat és hüvelykujjával letörölte könnyeim. Nyomott egy gyors csókot ajkaimra majd elfeküdt a kanapén engem pedig húzott magával. Így feküdtünk perceken át. Én Jungkookon feküdtem és cirógattam a mellkasát, ő pedig a hátamat simogatta és néha néha belepuszilt a hajamba. Olyan nyugodt most minden. Örülök hogy megtudtuk beszélni a dolgokat és megint minden rendbe. Hallottam ahogyan a többiek jönnek le a lépcsőn elől Nam mögötte pedig Jin. Amint megláttak minket lefagytak és megálltak ott ahol voltak.
-Hé menjetek már!- hallottam meg Yoongi mérgelődését. Namék kicsit előrébb léptek így mindenki letudott jönni.
-Na végre- mondta Suga ám amikor meglátott minket kicsit ő is megállt.- Végre megbeszéltétek a dolgokat?- kérdezte meglepően nyugodtan.
-Igen- mondtam mosolyogva és meg pusziltam Kooke mellkasát.
-Jungkook jobban vagy?-kérdezte Jin aggódva.
-Igen, és majd szeretnék beszélni veletek. Mindenkivel.- nézett végig a társaságon mire mindenki bólintott.
-Mit kértek...öm...ebédre?-kérdezte Jin miközben megindult a konyhába. Erre mindenki észbe kapott és mentek a dolgukra.
-Húst!-ugrándozott utána Tae.
-Mit akarsz mondani nekik?- kérdeztem.
-El akarom mondani nekik ezt a heroinos dolgot. Joguk van tudni.-mondta és beletúrt a hajamba.
-Hiányoztál.- sóhajtottam.
-Te is nekem.- ölelt még jobban.
(Jungkook szemszög)
Ebéd után mindenki leült a nappaliba és kíváncsian néztek rám.
-Mondhatod Kook.- mondta Nam. Megszorítottam Jimin kezét mire ő csak biztatóan rám mosolygott majd Hopera és Danielre pillantottam akik szintén csak mosolyogtak. Úgy hogy belekezdtem. Elmondtam nekik mindent.
-Szóval tegnap nekem...heroin elvonási tüneteim voltak.- fejeztem be és körbenéztem a társaságon. Eddig a szőnyeget néztem mert nem mertem a szemükbe nézni. Mindenki meglepődött. Tae szomorúan bújt Yoogi vállába aki aggódva nézet engem. Jin csalódottan ült az egyik fotel karfáján amiben Nam ült. Namjoon....azt hiszem ő csalódott volt és aggódott is értem meg közben dühös is volt. Felkészültem arra hogy leordítja a fejem de meglepetésemre elkezdte magát szidni.
-Hogy nem vettem észre.-fogta a fejét.- Milyen leader vagyok én!?- szorította meg hajtincset.- Nem érdemlem meg.. Ne haragudj Kook.- nézet rám szomorúan.- Meg buktam mint vezető.- nézet körbe. Épp szólni akartam de Jin megelőzött és tarkón vágta Namjoont.
-Megbuktál mint vezető? Na ne nevettess...-röhögött fel erőltetetten.
-Jin...-nézet rá meglepődve Nam.
-Igaza van Hyung.- szóltam neki.- Az én hibám csakis az enyém. Ne hibáztasd magadat kérlek.
-Köszönöm Kook, de akkor is észre kellet volna venne.- mondta.
-Direkt takargattam meg folyton a szer hatása alatt voltam úgy hogy fejezd be az önmarcangolást!- kiabáltam vele.- Bocsi. -mondtam mikor eszembe jutott hogy a Hyungom és a Leaderem is.
-Na felfogtad végre? Vagy üsselek meg megint?- kérdezte Jin.
-Inkább gyere ide.- ragadta meg Jin kezét Rapmon és az ölébe rántotta az idősebbet.
-Hülye vagy ügye tudod?- kérdezte nevetve Jin, de Nam nem törődve vele megcsókolta.
-Szeretlek titeket srácok. És Kook ha bármi bajod van...esetleg megint rád jönnek ezek a tünetek vagy nem tudom mik azonnal szólj valamelyikünknek oké? Most amúgy is van pár nap szabadságunk meg ahogy elnézem Jimin most már el nem fog téged engedni egy percre se szóval minden rendben lesz.-mondta.
-Köszönöm Hyung és hát... nem is akarom hogy elengedjen.-vigyorogtam Jiminre perverzül mire ő kicsit megcsapta a combomat.
- Akkor mindenki mehet a dolgára.- kelt fel Nam Jinnel az ölében és megindult a szobájuk felé.
-Jungkook...-jött oda hozzám Suga.- Majd szeretnék veled beszélni. Este gyere át a szobánkba.-karolta át Taet.
-Oké.- bólintottam majd Jiminnel mi is elmentünk a saját szobánkba. Chim elterült az ágyon én pedig egyenesen ráfeküdtem. Megtámaszkodtam a feje mellet és mosolyogva gyönyörködtem benne.
-Mi az?- nevetett.
-Semmi csak a szokásos.-mondtam mire kaptam egy értetlen nézést.- Gyönyörű vagy -suttogtam a fülébe és megcsókoltam. Miután elváltunk lefeküdtem mellé mire ő ismét a mellkasomra hajtotta a fejét.
-Tudod...-kezdett el köröket rajzolni a mellkasomra. - Azt hiszem egy jó ideig nem fogok veled lefeküdni.- vigyorgott rám. Óóó értem direkt húzni akar. Hát Mochi sajnálom ez nem jött össze.
-Az se érdekelne ha soha nem feküdnél le velem. A lényeg hogy itt vagy velem.-mondtam neki mire olyan piros lett mint valami rák. Fejét bele temette mellkasomba mire én nevetve öleltem meg őt. Percekig így feküdtünk és hallgattuk a másik szívdobogását. Már nagyon hiányzott.
-Chim...
-Hm?
-Tudsz titkot tartani?
-Mondjad.-fordult felém.
-Azt hiszem szerelmes vagyok.-néztem bele szemeibe.-Nem biztos hogy ismered.... vörös haja van angyali hangja és mogyoróbarna a szeme. 1995.október 13.-án született Busanban. 175 cm magas és A a vércsoportja. Kedvenc színei a fekete és a kék. Elképesztően kockás a hasa. Kissé önértékelési problémái vannak de én úgy szeretem ahogy van. Ismered?-kérdeztem.
-Hmm...nem is tudom. Ki ez?-mosolygott fel rám és adott egy rövid csókot.- Én is szeretlek Kooke.
YOU ARE READING
BTS JiKook Yaoi
FanfictionSziasztok! Már régóta akarok csinálni egy Jikook-os storyt csak sajna sose volt ötletem. Részletek/ jelenetek voltak a fejemben de valahogy azok sose álltak össze egy történetté. DE! Ma! "2018.05.20-kán! Filmnézés közben megtörtént a csoda! Úgy hogy...