Sziasztok! Már régóta akarok csinálni egy Jikook-os storyt csak sajna sose volt ötletem. Részletek/ jelenetek voltak a fejemben de valahogy azok sose álltak össze egy történetté. DE! Ma! "2018.05.20-kán! Filmnézés közben megtörtént a csoda! Úgy hogy...
Már a színpad szélén állunk és várjuk hogy elinduljon a zene. Nagyon izgulok ahogy mindenki más is. Nam próbál erősnek tűnni de látszik rajta hogy azért ő is fél. Mi van ha elcseszünk valamit? Ha rosszul lépünk vagy elcsúszik a hangunk. A zene elindul mi pedig kiszaladunk a színpadra. Nem látok semmit, a fény kisüti a szemem és az emberek sikításától besípol a fülem. A pulzosom az egekbe. Beállunk majd elkezdjük a "No more dreams"-et. Ahogy elkezdek énekelni megszűnik az idegességem. Mindig ez van. Ráizgulok aztán ahogy elkezdem megszűnik minden és csak a dalra tudok koncentrálni. Ilyenkor nem érdekel semmi és senki.
***
Éppen az utolsó dalt fejeztük be amikor a közönség hatalmas kántálásba kezdett és az kiabálták hogy "one more song". Oda kocogtam Namhoz és a fülébe suttogtam.
-Egy szám még igazán belefé nem? Énekeljük el a Typical trainee's christmas-t.
-Nincs is karácsony.-értetlenkedett.
-Attól még poén lenne.- vigyorogtam.
-Mmmm.. srácok- szólt a többieknek.- emlékeztek még a karácsonyi debütálós dalunkra?
-Hogyan felejthetném el?- nevetett Hoseok. A többiek csak bólintottak. Lementünk a színpadról a közönség nagy bánatára. Szegények még nem tudják hogy mi vár rájuk. Yoongi szólt a dj-nek hogy tegye majd be a dalt. A fények kialudtak mi pedig gyorsan felrohantunk a színpadra a sötétben. Az emberek nem értették hogy mi van azt hitték áram szünet van. Aztán egyszer csak elindult a dal és felvillantak a fények, én pedig énekelni kezdtem. A közönség sikítozót és végül a debütálós dalunkkal zártuk a koncertet.
***
-Ébresztő Kook megyünk a következő helyszínre!- jött be Sejin a szobámba.
-Mmmmm..neeee- nyavalyogtam és a fejemre húztam a takarót.
-Naa gyere, a többiek már fent vannak. A repülőn aludhatsz.- húzta le rólam.
-Ajjj már!- keltem fel és elkezdtem öltözni.
-Amúgy hova is megyünk?-kérdeztem kómásan.
-LA- vigyorgott.
-Aham...az jó.- motyogtam.
-Nagyobb reakcióra vártam hiszen ez az első hogy Amerikában koncerteztek.
-Bocsi, de még reggel van.
-Jó van majd gyere le a halba ha készen vagy.- ment ki.
Morogva vettem fel fehér torna cipőmet majd negáltam a tükör előtt. Hmm..már csak a fejemmel kéne kezdeni valamit. Felvettem egy kalapot meg egy szájmaszkot és lementem a halba.
(középső)
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
