(Jimin szemszög)
-Baszki Jungkook mit csináltál?- kérdezem nyűgösen miközben beülünk a kocsiba.
-Mit?-kérdezi meglepődve.
-Alig tudok leülni. Sőt menni!-panaszkodok.
-Hé, te kezdted!-fogja rám.
-Mi? Ne hazudj!- kiabálok rá.
-Te mondtad hogy milyen jó seggem van.-akadt ki.
-Erre te izomból rácsaptál az enyémre!
-És mondtam hogy neked is.-sértődött be.
-Szóval az volt az a nagy csattanás!-világosodott meg Tae.-Én meg már azt hittem dugtatok és azért jár Chim ilyen furán.
-Ahj de ne már, tökre zsibbad az egész.- mondtam és kifele kezdtem bámulni.
-Mástól is zsibbadhatna.-motyogta halkan Kook de, én hallottam.
-Mit morogsz?-kérdeztem rá.
-Semmit.- válaszolta.
-Tegnap volt rá lehetőséged.- jegyeztem meg.
-Annyira tipikus! Mindig ezt csinálod!-akadt ki megint.
-Mit?-lepődtem meg.
-Hallod amit mondok de vissza kérdezel hogy "Mi?" "Tessék?" Pedig nagyon jól értetted.
-Azért hogy megtud változtatni a mondandód.-mondta Jin.
-Pontosan.- mondom és karba teszem a kezeimet.
-Jó lesz így sajtó tájékoztatóra menni.- fújt ki egy nagy adag levegőt Nam.
-Jungkook kérj bocsánatot aztán kész.- mondta Hoseok.
-De hát nincs is miért.-sértődött be ő is.
A hatalmas épület előtt most nem volt senki, mivel minden kamerás, hírközlő, riporter már bent volt. Ahogy kiszálltunk a kocsiból Jungkook egyből a kezemért nyúlt és össze fonta ujjainkat. Mosolyogva felnéztem rá és megszorítottam a kezét.
-Hát én eskü felakasztom magam.- mondta hitetlenül Yoongi.- A kocsiban meg megakarták ölni egymást. Szinte szemmel vertek.
-Nyugodj le Yoongi. Csak idegesek és egymáson vezették le.- hallottam halkan Jin szavait. Való igaz. Idegesek vagyunk és most minden kis apróságon felkapjuk a vizet. Viszont most hogy itt vagyunk...nem haragudhatunk a másikra. Nem is tesszük. Semmilyen utálatot nem érzünk a másik iránt. Most egymásra vagyunk utalva, együtt kezdtük el ezt az egészet és együtt is fogjuk végig vinni. A folyosón m ár lehetett hallani ahogyan a kis teremben duruzsolnak az emberek.
-Várj egy percet.- engedett el Kook és oda szaladt Bang PD-hez. Csak annyit láttam hogy a főnök erősen mutogat mire Jungkook csak legyint egyet és vissza siet hozzám.
-Gyere.- kulcsolja össze megint kezeinket és a bejárathoz kezd húzni. A többiek is jönnek utánunk.
-Jimin állítsd le, hallod! Ne enged neki.- mondta Bang pd mikor elhaladtunk mellette. A fényképező gépek elkezdtek kattogni mikor kéz a kézben beléptünk a kis terembe. Pont mint ahogy tegnap Jungkook mondta. Várjunk csak! Csapot fejbe a felismerés. Ügye nem....azt akarja? Kétségbe esve néztem fel Jungkookra -aki, nem mellesleg még mindig a kezemet szorongatta- de már késő volt.
-Mochi az enyém.-mondta majd felém fordult és ajkaimra tapadt. A fényképező gépek még az előbbinél is sűrűbben kattogtak és a vakuk is villogtak rendesen. Viszonylag hamar elváltunk egymástól. Kook mosolyogva rám kacsintott majd rutinosan válaszolni kezdett a kérdésekre. Kábultan néztem köreb, nem hiszem el hogy meg csináltam. Taehyung és Hoseok büszkén mosolyogtak ránk, Bang PD és Hyungok pedig a fejüket fogták.
YOU ARE READING
BTS JiKook Yaoi
FanfictionSziasztok! Már régóta akarok csinálni egy Jikook-os storyt csak sajna sose volt ötletem. Részletek/ jelenetek voltak a fejemben de valahogy azok sose álltak össze egy történetté. DE! Ma! "2018.05.20-kán! Filmnézés közben megtörtént a csoda! Úgy hogy...