BTS JiKook Yaoi

11 /+16/

- nem gondoltam volna hogy leszopod Jimint.- suttogta.

-tudom, én se hittem volna hogy valaha valakit orálisan kifogok elégíteni úgy hogy utána még csak nem is kérek semmit.

- mi van?Jimin nem csinált semmit? -lepődött meg. Én csak a fejemet ráztam.

-nem az lebegett a szemem előtt hogy utána engem is kielégítsen, hanem hogy...örömet szerezzek neki. Csak az ő boldogsága volt a lényeg. - mondom őszintén. Legjobb barátom elképedve néz rám.

-Most mi van? -nevetek.

-Hű...sose hittem volna hogy valaha ezt fogom hallani a te szádból.

-Tudom... én se hittem volna. De ez van. Jimin fontos nekem.

- Jó hatással van rád. -mosolyog.

-Megérkeztünk. -mondta a sofőr. Mindannyian kiszálltunk és bementünk a stúdióba.

-Oké srácok.-csapta össze a kezét a producer.- olvassátok át a szöveget, kicsit elevenítsétek fel. Aztán felvesszük. - megkaptuk a dalszövegeket. Átolvastuk majd beálltunk a mikrofonok elé és énekelni kezdtünk. Egész jól ment. A producer elégedett volt szóval jöhetett a tánc. Na az már nehezebben ment. Voltak lépések amik eléggé feledésbe merültek.

-Mi van veletek fiúk?- kérdezte a tánc tanár.- Jimin! Nem ismerek rád!

-Tudom, sajnálom...én...

-te voltál az egyik legjobb táncos a csapatban! -panaszkodott tovább a tanci.

-én....ne..nem tudom mi van velem.- gyűltek könnyek Jimin szemébe és egyre jobban csak sipogott.

-na jó ebből elég!- húztam magamhoz Chimet és a karjaimba zártam. Azonnal belebújt a mellkasomba. Most hogy már tudom, nem ítélnek el és hogy itt nem kell titkolnunk a kapcsolatunkat ezt nyugodtan meg merem csinálni. Jimin sírva bújt hozzám. Most nagyon felbaszott ez a tanár.

-csss... nyugodj meg édesem. Simogattam a hátát.- hogy merészelt így beszélni Jiminnel? Csak azért mert elrontott pár lépést egy olyan táncba ami eleve nehéz és már vagy fél éve nem is gyakoroltuk? -kiabáltam. - mi az egészre nem is emlékszünk! Jó Hobi tudja meg talán Jin is emlékszik valamire de ennyi! Meg...

-jól van tudom! -szakított félbe a tanár- Elnézést amiért így beszéltem de Jiminben nagy lehetőségek vannak és hát...ezért hajtom őt jobban. De látom hogy most túlzásba estem. Bocsánat Jimin.

-Se..semmi baj. -szipogott és megfordult ölelésembe. Persze nem engedtem el. Továbbra is öleltem csak most hátulról és elölről.

-tényleg lát bennem lehetőséget? - kérdezte csillogó szemekkel.

-igen. -lelkesedett be a tanci. - később akartam elmondani de ha már így alakult akkor elmondom most. Te nem fogsz elmenni a koncertekre...

-Mi!?- kérdeztük egyszerre Jiminnel.

-Had mondjam végig.-kért minket tanár- szóval, jövő héten elmész Puszanba táncot tanulni. Kb. 1 hónapról van szó. Az alatt lemennek a koncertek is. Már minden le lett rendezve. - mindenki le volt fagyva. Jimin nélkül koncertezni? Jimin nélkül aludni? Jimin nélkül fel kelni!? Jimin nélkül enni! JIMIN NÉLKÜL LÉTEZNI !!???

- öm biztos hogy Chim nélkül kell végig csinálnunk a koncerteket? - kérdezte a leader.

-Kit érdekel a koncert!? - csattantam fel- én nem akarok és nem is tudok Jimin nélkül élni!

-Jól van szerintem most menjetek haza, beszéljétek meg. A döntés végleges. Változtatni nem tudtok. - mondta a tanár. Átöltöztünk majd beszálltunk a kisbuszba. Mindenki csöndben volt. Én zenét hallgattam miközben az ablakon néztem kifelé. Egyszer csak azt éreztem hogy Chim a vállamnak dönti a fejét. Nyomtam egy puszit a fejére majd az egyik fülest felé nyújtottam. Ő betette majd együtt hallgattuk a számokat. Lenéztem össze kulcsolt kezeinkre. Nem akarom hogy elmenjen.