Érzelmek (S.M.) || ✓

<16>

Épp a majd nem elhagyatott utcában futottam, a suli felé ugyanis elaludtam, és már így is elkéstem első óráról.

Akik az utcán voltak tuti elkönyveltek magukban nem normálisnak ugyanis ki futkosna reggel korán bárhová is főleg télen.

Kifulladva és levegő után kapkodva kopogtam be az ajtón. A kilincset lenyomva be léptem  a terembe, ahol már javában folyt a tanóra , de nem épp az én osztályommal. Ijedten néztem körbe az ismeretlen arcokon majd összezavarodva kértem elnézést és léptem ki. ,,Milyen nap is van ma?!''-gondoltam. Ekkor eszembe jutott kivel is van óránk és hol. Magam  elküldtem melegebb éghajlatra, és futottam is a teremhez. Csak remélni tudtam , hogy nem kapok nagy lecseszést.

-Elnézést tanár úr!- rontottam be kopogás nélkül a terembe, mire mindenki rémülten meredt rám.

A hátam mögött be csukva az ajtót sétáltam a padomhoz. Shawn jól szórakozottan nézett rajtam végig. Nagyon viccesen festhettem ki , ha így reagált jelenlétemre.

-Legközelebb nem fogom elnézni önnek ezt kisasszony- hallottam meg a tanár vérfagyasztó hangját, amitől megborzongtam, és inkább csendben helyett foglaltam, majd minden figyelmem a tanárra összpontosítottam. Nem mintha olyan érdekes lett volna az óra, csak nem akartam leszidást.

-Látom jól indult a reggeled- suttogta a fülembe Shawn, amitől ijedten meg ugrottam és egy kisebb sikoly hagyta el szám. Ő reakciómra csak elkezdett kuncogni. Az osztály nagy része rám szegezte tekintetét köztük Nicole is, akivel a buli óta nem igen beszéltem. Pedig többször is írt , de nem tudtam mit mondani neki. 

-White kisasszony esetleg meg szeretné helyettem tartani az órát?- kérdezte a tanár karbatett kézzel, mire csak megráztam a fejem, mire ő csak helyeslően bólintott egyet, majd tovább magyarázott. Fáradtan döntöttem fejem a padnak, s így maradtam kicsöngőig.
Mikor a csengő megszólalt mindenki fél lélegzet. -Következő órán a mai anyagból feleltetni fogok öt embert. - mondta, miközben tekintetét rám vezette ebből kitudtam következtetni , hogy én vagyok az egyik szerencsés ember aki holnap első órát feleléssel fogja kezdeni. Hurrá, majd kicsattantam börőmből annyira  örültem.

                      ________________

Tesi órán épp csapat választás volt ugyan is focizni fogunk. Nem mondom , hogy nem szeretem csak nem tudok focizni. Én voltam az utolsó ember akit választottak. Hát elég kedves osztálytársaim vannak , de utolsónak is kell lennie valakinek. Én Shawn csapatához kerültem, aki vigyorogva nézett rám, amit nem tudtam mire vélni. Figyelmen kívül hagyva őt ültem le a padra, ugyanis egyél többen voltunk , ezért  én ültem le  elsőnek, legalább nem hátráltatom őket. 

El se kezdődött a játék , de már szereztünk egy gólt, Shawn által, aki vigyorogva sétált hozzám.

-Mi az?!- kérdeztem, miközben kérdőn fürkésztem arcát.

-Nem fogsz egészvégig itt poshadni -mondta, miközben kezem után kapva felráncigált a padról. 

-Én nem akarok - mondtam hisztérikusan, mivel annyit értem el , hogy befogja a szám. Hirtelen ötletről vezérelve össze nyálaztam tenyerét, mire kiabálva vette el kezét, és törölte bele pólójába én pedig csak nevetve néztem rá a fintorgó fiúra.- Így jártál- vontam vállat, miközben egyre szélesebb mosolyra húztam szám.

Shawn nem törődve velem ment a labdáért amit átpaszolt nekem és már kezdetét vette a játék. Bosszúsan néztem a fiúr,a aki jelezte , hogy passzoljam vissza mielőtt lerohamoznak. Lazán átpaszoltam neki, amit ő egyből berúgott a kapuba, ezzel gólt szerezve. A csapatunk elkezdett éljenezni, mire Shawn elismerően bicentett felém.

                     _______________

-Ügyes voltál -  mondta Shawn, miközben kijött az öltözőből.

-Kösz - mondtam, majd ott hagyva őt mentem a következő órára, amit nagy valószínűséggel át fogok aludni.

Szerencsémre a tanár kegyelmes volt és filmet néztünk. Ezáltal tudtam aludni. Aha, csak hittem. Megéreztem egy kezet a combomon, amit ösztönösen lelöktem és rosszallóan néztem Shawnra, aki úgy tett mintha nem történt volna semmi. Nem értettem őt. Azt mondta nem jelentek neki semmit olyan vagyok, mint a többi lány erre már másodjára neki áll tapizni, ezzel összezavarva így is zavaros gondolataim. Nem értettem őt , de volt egy olyan érzésem nem mostanában fogok ehhez hozzá szokni .

-A filmet nézd ne engem - szólalt meg úgy , hogy csak én halljam. Észre se vettem , hogy elbambultam , ezért zavartan elvéve róla tekintetem néztem a filmet, ami azt se tudom miről szólt vagy mi a címe. Annyit tudtam valami romantikus film féleség, aminek tuti happy end lesz a vége, mint majd nem minden ilyen típusú filmnek.

Egyet sóhajtva hagytam fel azzal , hogy én végig nézem a filmet, ugyanis kezdtek lecsukodni szemeim. Lassan a padra hajtottam fejem lehunyva szemeim, és koncentráltam , hogy legalább ne aludjak el.