Érzelmek (S.M.) || ✓

2/11.

Míg Emily és Ben elmentek egy romantikus kis sétára, hogy kicsit ellazuljanak , addig én és Shawn a szobában töltöttük az időt.

-Akkor most mi....tudod e-együtt vagyunk?- kérdeztem kissé félve, a fiútól, aki egy hatalmas vigyorral az arcán lépkedett felém.

-Még erre nem került sor , de most megkérdem. Amy White leszel a barátnőm?- kérdezte barna íriszeit  mélyen belefúrva az enyimbe.
Ajkamra egy széles mosoly húzódott , míg szemem öröm könnyekkel telt meg.

-Igen- válaszoltam. Shawn kezével közre fogta az arcom, majd gyengéden megcsókolt.

Csókjába bele remegett az egész testem. Lábaim már kezdték felmondani a szolgálatot , annyira elernyedtek, míg szívem eszeveszettül zakatolt.

-Szeretlek- mondta elválva tőlem. Arca kipirult volt, a levegőt pedig zihálva vette.

-Én is- szólaltam meg kissé kábulatatba ejtve.

-Gyere ide- vette el kezét arcomról , majd széttárta karját , hogy bújjak hozzá.

-Megyek. - mondtam hozzá sétálva. Miután kezeit körül zárta körülöttem, elkezdett velem együtt az ágy felé hátrálni , amire automatikusan ledőlt, ezzel engem is magára rántva.-Ez most így jó ?- kérdeztem kuncogva.

-Több, mint jó - búgta szenvedélyesen fülembe, amitől egy időre tüdőmben rekedt a levegő , testem , pedig borzongás járta át.
Kezét végig vezette oldalamon , mire egy pillanatra összerezzentem.

-Shawn- mondtam ki elhalt hangon a fiú nevét.

-Tessék?- kérdezte vággyal teli hangon.

-Ez még korai. Vagyis ez nekem még nem menne..., mivel a legutóbb tudod....- kezdtem el magyarázkodni , ami egyre csak rontotta így is kellemetlen helyzetem.

-Értem. Nyugi- mondta.

                      ________________

-Gondolkodtam- szólalt meg hirtelen Shawn , az éjszaka közepén.

-Min?- kérdeztem fáradtan , miközben szemeim egyre csak lecsukódtak.

-Kettőnkön. Azon, hogy mi lenne , ha....-kezdte el gondolat menetét , amibe közbe szóltam.

-Én is szoktam gondolkodni.- mondtam meg fordulva, Shawn karjában. - Például azon , hogy milyen jó lenne, ha egy egész csoki gyáram lenne , vagy, ha unikornisaim lennének.-

-Amy. Te miről beszélsz?- kérdezte Shawn elnevetve magát. Nem tudtam kérdésére válaszolni , mivel elnyelt az álom, sötét s mély bugyra.

                     _______________

Már vagy fél órája felébredtem és nem tudtam mit kezdjek magammal.
Shawn békésen szundikált, mellettem kiterülve. Oly aranyos volt, hogy nem volt szívem felkelteni őt.

-Ahj- mondtam bosszankodva, S pont ebben a pillanatban, neki állt pityegni a telefonja.

Igyekeztem nem foglalkozni vele, de egy idő után már az agyamra ment a kíváncsiság.

Lassan felkeltem az ágyról , ezzel kisebb zajt keltve, amire szerencsére Shawn nem ébredt fel.

-Te meg mit csinálsz?- hallottam meg egy mély rekedtes hangot, ami csak is egy személyhez tartózhatott.

-Semmit- fordultam el a már folyamatosan csipogó készüléktől.

-Ahha. Miért pityeget a telefonom? Helyesbítek , miért pityeg a telefonom?-

-Nem tudom , de csak ....izé öhm....leakartam némítani-mondtam hanyagul vállat vonva, majd vissza sétáltam az ágyra , amire lehuppantam.

-Amy. Tudom , hogy hazudsz- mondta magabiztosan Shawn , mire elszégyelve magam lehajtottam a fejem.

-Nem néztem meg- szólaltam meg egy idő után , meg védve magam.
Shawn halk nevetést hallatva a mellkasára rántott, majd kezével átölelte derekam.

-Ma hazaviszlek. Már anyukád halálra aggódta magát. Azt mondtam neki , hogy  eljöttél velem kiruccani egyet , mivel túl sok volt neked minden így egyszerre.- hadarta el egy szuszra.

-Ez nagyon meggyőző lehetett- mondtam kuncogva.

-Én mindig az vagyok, de anyud nem hiszem, hogy kedvel engem. Eléggé furcsa pillantássokkal jutalmazott, habár meg lehet az anyai ösztön. Fél, hogy az egyetlen picike lánya felnőtt. -mondta az utolsó mondatot szinte már gügyögve.

-Nem vagyok kisbaba- mondtam, miközben arcom fintorba torzult. Shawn reakciómon , csak egy jót röhögött , majd belepuszilt hajamba és élveztük egymás társaságában a nagy csendet,  gondolatainkba merülve.-Szeretnék egy kisfiút- szólalt meg váratlanul Shawn. Felemeltem fejem mellkasáról, majd arcára pillantottam. 

- Ez most, hogy jutott eszedbe?- kérdeztem össze szükítve szemeim.

-Csak úgy - vonta meg hanyagul vállát. -Amúgy le mehetnénk már kajálni éhen halok. -

-De nem akarok - kezdtem el nyaffogni, mire Shawn magára húzott egy csók erejéig.

-Szeretlek- suttogta ajkamra.

-Én is-