Érzelmek (S.M.) || ✓

2/15.

- Hello- vigyorgott ránk örgöien....

- Will, tudhattam volna , hogy ez csapda- szólalt meg érzelemmentes hangon Shawn , aki időközben elengedte kezem , majd finoman háta mögé lökött.

-Csak a lány kell , és már végeztünk is- vágott rögtön a közepébe Will.

-Azt lesheted- válaszolta Shawn  magabiztosan. A velünk szemben álló fél hangos kacagásba kezdett, ami vérfagyasztóan hatott számomra. Testemen hideg borzongás futott végig. Szívem kezdett lenyugodni, de még mindig szaporább volt a keleténél. Kezem és lábam elkezdett remegni a pániktól , amely se , hogy sem akart alább hagyni.

-Miért vagyok ennyire fontos?- hangom rekedtes és elhalt volt. Még én is alig hittem el , hogy én szólaltam meg.

-Ha bejönnétek ezt is megtárgyalhatnánk.- mondta, de egyikünk sem moccantam meg. Will amint megbizonyosododott róla , hogy mi ugyan nem megyünk be, neki állt beszélni- Nekem itt is jó. Először is. Nem nagyon keltetted fel az érdeklődésünket , mivel csak egy hétköznapi kis csitri vagy. Ám , nem rég infót kaptunk rólad. Még hozzá azt , hogy te vagy a legnagyobb maffia főnök kicsike lánya.-

-Biztos nem- kezdtem el tiltakozni. Éreztem ahogy Shawn előttem megfeszült az új információtól, ami teljesen lehetetlen.

Will harsányan felkacagott , amitől aprónyit megugrottam.

-Ez vicces. Szerinted miért váltak el hirtelen a szüleid? Nos, azért mert édesanyád megtudta , hogy apád egy maffiózó főnök. Sőt nem is akármilyen. -

-Tévedsz. Apám tuti nem ilyen . Ő nem gyilkolna meg senkit. Mindig higgadtan kezelte a dolgokat , és mindenre oda figyelt. - mondtam már szipogva, ahogy vissza emlékeztem arra az időre mikor még egy család voltunk.

-Amy-szólalt meg Shawn felém fordulva. Tekintete sajnálkozó volt. - Igazat mond-

-Mi?!- kérdeztem tágra nyílt szemekkel. -Én ez...nem....én..- motyogtam össze-vissza , miközben zokogásban törtem ki. Éreztem a körém fonódó , meleg  és védelmet nyújtó karokat, ahogy szorosan ölelnek. Közben Shawn nyugtató szavakat suttogott a fülembe, ami egy cseppnyit segített. A hír amit ma megtudtam nyugtalanító volt. Nagyot csalódtam abban az emberben , akire kiskorom óta felnézek. Szinte már a példa képem volt. És most....? Most csak egy bűnöző, aki rossz dolgokat tesz.

-Ejnye kislány. Nem szabad sírni. Ez nem rossz inkább jó. Én örülnék ennek a hírnek. Habár, én is maffia főnök vagyok , de na... Nem a leghírhedtebb. - kezdett el csacsogni Will.

-Mi most megyünk- mondta határozottan Shawn.

-Az nem fog menni. Ugyanis nem engedhetem. A lány kell nekünk , hogy megzsaroljuk az apját. Nyugi Rómeó,nem esik baja Júliának- vergette meg Will Shawn vállát, aki fintorogva éreztette nem tetszését. Kezeit ökölbe szorította. Azt hittem behúz egyet a srácnak, de helyette csak maga mellett pihentette.
Hirtelen kiléptem Shawn háta mögül.

-Én nem vagyok tárgy. Nem zsarolsz meg velem senkit sem.- förmedtem rá, mire kicsit meghökkenve elismerően elkezdett tapsolni.

-Ez igen Kislány. Megleptél. A bátorságodért cserébe alkut ajánlok. - vállam felett Shawn-ra pillantottam , aki egy aprót bólintott.

-Rendben- mondtam beleegyezően. Will arcán egy kaján mosoly jelent meg , miközben kezét mellkasa előtt összefonta. Testsúlyát át helyezte egyik lábáról a másikra , majd neki dőlt az ajtófélfának.

-Nála van a húgom. Lassan már egy éve , de sehogy sem tudunk bejutni a biztonsági rendszerén. De te- mutatott rám. - Betudsz , és kitudod szabadítani Őt. Ha ezt megteszed , megígérem soha többet nem látsz.- egy kis ideig elgondolkodtam az előbb hallottakon.

-Rendben- mondtam bólintva egyet , hogy megteszem.