Reggel korán arra keltem , hogy anya kelteget.
-Ébredj kicsim- mondta, miközben végig simított arcomon.
-Adj még 5 percet- morogtam a párnába.
-Amy, kelj fel! Shawn is itt van. - mondta megemelve hangját.
-Shawn? Ki az a Shawn?- kérdeztem félig álomban. Annyira reggel volt , hogy azt se tudtam hol vagyok.
-Jó feladom- bosszankodott anya. Éreztem ahogy felkel az ágyról, majd kiviharzott a szobából.
Lehetséges vissza aludtam , mert már csak azt éreztem , hogy valaki puha ajkával egy puszit nyom arcomra. A szívem újból elkezdett hevesebben dobogni, és jól eső borzongás futott végig egész testemen.
-Ki vagy?-kérdeztem. Kinyitva szemem, Shawnnal találtam magam szemben. -Jó, ez csak egy álom. Igen még mindig álmodok.
Lehet ideje lenne felkelni- mondtam. Össze szorított szemekkel vártam , hogy vége legyen ennek a rém álomnak . Ezzel annyi volt a gond , hogy ez a valóság.-Ez nem álom ez a valóság - mondta Shawn reggeli rekedtes hangján. Újból kinyitottam barna szemem és rá néztem. -Még van egy órád elkészülődni- nézett a telefonjára.
-A telefonom?- kérdeztem kérdőn meredve rá. Shawn belenyúlt fekete farmerjának zsebébe a telefonomért.
-Tessék- nyomta a kezembe. Próbáltam bekapcsolni , de nem tudtam - Öhm.. le van merülve -
-Mi?? Tegnap teljesen feltöltve adtam oda neked, hogy merülhetett le??- kérdeztem szinte már ordítva. Shawn kissé megijedt hirtelen jött hangulat változásomtól, de rendezve arcvonásait válaszolt.
-Nem tudom. Lehet szar az aksija- mondta vállat vonva. Nem hittem neki, ugyanis jó pár napot ki bír a telefonom , ha nincs használva. Ezek szerint lehet kutakodott a telefonomban? Vajon mit kereshetett oly annyira , hogy le meríttette?
-Te vagy szar -mondtam gúnyosan rá nézve.
-Ezt még nem mondták -tűnődött el a plafonra bámulva. -Ellenben azt igen , hogy milyen szexi vagyok - mondta, miközben elvéve tekintetét a plafonról önelégülten rám vigyorogott.
-Az egód Shawn, az egód- mondtam fej csóválva.
-Tudom , hogy neked is bejövök -mondta bájosan, miközben közelebb hajolt arcomhoz.
-Nem - mondtam elvéve róla tekintetem- És most menj ki , mert el akarok készülni -
-Szívesen segítek neked- kacsintott rám, mire a szívem ki hagyott egy ütemet.
-Nem kell. Csak menj ki-
______________
-Szia Anya!- köszöntem neki fáradtan, miközben magam után húzva bőröndöt beléptem a nappaliba.
-Kész is vagy?- kérdezte meglepődve. Egy aprót bólintva jeleztem hogy ,,igen''. Lehuppantam a kanapéra, ahol éppenséggel Shawn terpeszkedett.
-Nem otthon vagy- morogtam . Shawn vállat vont , hogy nem érdekli.-Anya!- kiabáltam neki ugyanis hirtelen eltűnt valahova . Ezzel kettesben hagyva engem a mellettem lévővel, akit per pillanat a hátam közepére se kívánok.
-Igen kicsim?- hallatszott anya hangja a konyha felől.
-Mikor indulunk?- kiabáltam vissza. Nálunk így is szokott menni a kommunikáció.
-Fél óra-adta a választ. Sóhajtva hátra dőltem. Észre vettem , hogy Shawn nagyban alszik. Ördögien elmosolyodtam, mivel egy ördögi terv jutott az eszembe.
Felpattanva az ágyról futottam a szobámba, ahol elő kerestem egy alkoholos filcet.
-Ez az-mondtam, és alig bírtam ki , hogy ne nevessem el magam. Vissza mentem a nappaliba, ahol Shawn még mindig aludt. Szép lassú léptekkel közeledtem felé, ne , hogy felébredjen. Oda érve hozzá letérdeltem, mikor már épp , hogy hozzáért a filc az arcához, elkapta csuklóm. Egy halk sikoly hagyta el szám, mire Shawn kinyitva szemét elröhögte magát. Durcásan kihúztam csuklóm szorításából.
-Mit akartál azzal csinálni?- mutatott a kezemben lévő filcre.
-Öhm...semmit-mondtam miközben a hátam mögé dugtam. - Miért tetetted, hogy alszol?-tereltem el a témát más merre.
-Nem tetettem csak pihentettem a szemem. -adta választ miközben rám kacsintott.
-Ez a hét a halálom hete lesz -
_____________
- Jó reggelt gyerekek- köszöntött minket Ms. Parker.
-Inkább jobbat- morogtuk egyszerre Shawnnal. Egymásra kaptuk tekintetünket, majd vissza néztünk a boldogan mosolygó, és izgalomtól dúlt tanárra.
-Szóval Amy. Kijavítottam a feladatokat, mielőtt kezdenéd , hogy együtt csináltátok meg, közlöm veletek tudom , hogy Amy egyedül dolgozott rajta. Biztos forrásból. Na szóval, majd nem az összes feladat hibátlan lett. - jelentette ki a tanárnő lélegzet visszafojtva, miközben mint egy vidám kisgyerek úgy tapsikolt.
-Akkor ez azt jelenti van esélyünk?- kérdeztem tágra nyílt szemekkel. Erre a tanárnő bólintott. Hirtelen én is kezdtem boldog lenni, na meg persze elkezdtem izgulni is, már alig vártam , hogy elkezdődjön ez az egész.
-Remélem jól tájékozottak vagytok-
-Attól függ , hogy mindent elmondott-e nekünk az igazgatónő - kezdtem elgondolkozni. Az igazgató azt mondta a hely ahová megyünk, az nagyon messze van, 3-4 órás út busszal, de ellenben gyönyörű, és ez egy tábor féleség. Mindennap egy - egy feladatsor vár ránk. Aki a legrosszabbul teljesít az esik ki. Összesen hat csapat lesz, egy szóval mindennap kiesik egy csapat. Reggeli 7kor, ebéd délben, vacsora pedig este 5kor lesz.
-Hát én nem nagyon figyeltem pontosan mit is mondott- szólalt meg váratlanul Shawn, aki eddig csendben álldogált mellettem. ,,Jobb lett volna , ha csendben maradsz''-gondoltam.
-Az a lényeg , hogy én legalább figyeltem - mondtam egy erőltetett mosoly kíséretében mire a tanárnő csak bólintott.
-Anyukádnak is mindent elmondtál?-
-Öhm... Azt hiszem.- mondtam zavartan . Ugyanis anyának csak annyit mondtam , hogy egy hetes matek versenyre megyek, de a többi kimaradt.
-És te Shawn?- nézett kérdőn az unottan néző fiúra.
-Persze.- mondta szűkszavúan. ,,Miért érzem azt , hogy nem mondott neki erről az egészről egy kukkot sem?''- gondoltam.
A kellemes beszélgetést az épp előttünk leparkoló kis busz zavarta meg, amiben legalább 4-en ültek, plusz elől a sofőr.
-Beszállás, időre megyünk - sürgetett minket a sofőr . Kinyitotta hátul a csomagtartót, ahová bepakoltuk a cuccunkat, majd beszálltunk. Néhányan köszöntek vagyis jobban mondva két lány.
-Hali- köszöntem rájuk mosolyogva.
Egy srác mellé ültem, aki szabályosan végig mért, majd végig nyalt alsó ajkán amit ezután beharapott. Végig figyeltem minden mozdulatát, mire el mosolyodott. Én is jobban végig mertem őt. Fekete haj, tengerkék szem , telt ajkak....
-Khm..- köszörülte meg a torkát a mellettem ülő Shawn, mire rá kaptam tekintetem.
-Hm..?- a fülemhez hajolt, amit kicsit megharapott, mire egy kisebb sóhaj hagyta el tettétől szám.
-Semmi- suttogta, majd vigyorogva elhajolt és elkezdett kifele kémlelni.
YOU ARE READING
Érzelmek (S.M.) || ✓
FanfictionAmy White családi okok miatt, egy új városba költözik. Ahol az osztályába könnyen beilleszkedik. Mindenki nagyon kedves és befogadó volt vele. Kivéve egy embert, még hozzá a suli ,,nagy menőjét'', aki a lány érkezése óta egyre bunkóbban viselkedik...