Érzelmek (S.M.) || ✓

2/20.

Reggel felfrissülve ébredtem , S orrom kellemes illatok csiklandozták. Első gondolatom az volt , hogy anya a konyhában tevékenykedik.
Arcomra egy hatalmas mosoly terült szét. Rég nem ébredtem ilyen jó kedvvel.

Lábammal lerugdostam magamról a takarót. Az ajtó kinyitódott , S nem várt személy lépett be rajta.

-Jó reggelt kicsim!- mondta apa nagy örömmel. Arcomról eltűnt minden jókedv helyébe undor lépett.

-Ez csak egy álom- mondtam magamnak mint sem neki. Nem sokkal később anya is megjelent az ajtóban. Szomorú volt. -Mi a baj?- ültem fel aggódva.

Mindketten beléptek a szobába, ahol a feszültség egyre csak tapinthatóbb lett.

Anya mellém ült az ágyra , apa pedig az íróasztalnál helyezte magát kényelembe.

-Szóval kicsim újra átbeszéltük a dologokat- kezdte anya szomorúan. Csendben figyeltem , hogy mit akar mondani.- Apádnál jobb helyed lesz-bökte ki végül.

-Mi?!- háboródtam fel.-E-ezt nem teheted. É-én.... Itt vannak a barátaim, és a suli.- magyarázkódtam össze-vissza. A szívem összeszorult. Mellkasom sajgott. Szemem mardosták a könnyek. Próbáltam visszatartani feltörekvő zokogásom. Nem akartam , hogy gyengének lássanak. Apámnak igaza volt. Miattam jött vissza. -Nem akarok elmenni. - néztem kétségbeesetten anyára.

                    _______________

A hosszú veszekedés után sajnos vesztettem. Ugyanis a kocsiban duzzogva vártam apára, aki most rohadtul büszke magára.
Shawn-nak írtam egy üzenetet a mai nap történtekről. Megnézte, de válasz nem jött rá. Nyílván a kiakadás szélén van.

-Indulhatunk?- pattant be mellém maga az ördög.
Nem válaszoltam kérdésére semmit. Csak üveges tekintettel meredtem magam elé. -Ezt igennek veszem- indította be a kocsimotorját.

-Most örülhetsz. Elszakítottál a szeretteimtől- fordultam az ablaküveg felé. Figyeltem, ahogy elsuhanunk a házak és az emberek mellett.

-A te érdekedben tettem. Egyszer remélem megérted majd. Mellesleg, nem is tudtam , hogy van barátod. Aki ráadásul nem mond el neked mindent. Tudtad, hogy ő egy híres énekes?-kérdezte ördögien felkacagva.

-Nagyon vicces- kaptam felé a tekintetem.

-Nyugodtan megkérdezheted tőle is. Ott vár nálam. Jelenleg ki van kötözve. Az egyik alkalmazottam kezei közt, aki minden bizonnyal kihasználja az alkalmat.-

-Ha csak egy hajszála is görbülni fog esküszöm.....-

-Még fenyegetsz is? Ez vicces. Nem hittem volna , hogy ilyen szerelmes vagy abba a fiúba. Több titka van neki ,mint nekem- kezdett el nevetni. Látszólag szórakoztatta a helyzet , és a kínlódásom. Régen nem ilyen volt.

-Mindenkinek vannak titkai. Akkor neki miért ne lehetne?- vontam meg vállam.

-Igaz. -

-Miért lettél maffiózó?- tettem fel kérdésem, ami már egy ideje bökte a csőröm.

-Nem akartam , de apámról szállt rám. És miután én megöregszem rád fog szállni vagy Mike-ra.- mondta  az utat figyelve.

-Mike?- vontam fel egyik szemöldököm.

-A fiam. Neked pedig a mostoha bátyád-

-Oké. Ezt végképp nem értem. Összezavarsz. Szóval anya előtt volt még egy nő akit felcsináltál , és ott hagytad. -

-Jah. Valahogy úgy.- mondta , mintha lényegtelen lenne.
Nem szólaltam meg többet , csak elmerengtem gondolataimban. Elképzelni se tudtam milyen kínokon megy most keresztül szegény Shawn.

Shawn szemszögéből:

Egy sötét szobában ébredtem fel az ágyhoz kötözve. Ha megmozdultam a kötelek belevágtak bőrömbe.
Alig emlékszem valamire. Otthon voltam és épp indultam volna a suliba. Ekkor elsötétült minden. Lehetséges leütöttek utána be dobtak egy kocsiba , és ide hoztak.

-Felébredt a szépfiú. Nyugi a barátnőd ide fele tart, de addig is elszórakoztatlak - hallottam meg egy női hangot. Minden izmom megfeszült, ahogy műkörmeit végig húzta csupasz karomon. Testemen hideg borzongás futott végig.-Nem is tudom mivel kezdjem. - simított végig kezével mellkasomon. Érintése egyáltalán nem olyan volt mint Amy-é. Az ő keze meleg volt , S megnyugtató. A mosolya őszinte , életvidám, ami az én napom is bearanyozza. Haja selymes és fahéj illatú. Igen. Nagyon hiányzik, pedig tegnap . Mégis olyan mintha egy örökkévalóság telt volna el.

-Ne érj hozzám ribanc- szűrtem ki fogaink közt. Fejem felé fordítottam. Arcát nem nagyon láttam, de alakját kitudtam venni. Magas és vékony volt.

-Oh... Mérgesek vagyunk?- kérdezte felkacagva.

-Rohadt vicces- mondtam gúnyosan.

-Amy és az apja nem sokára itt lesz. Kb. Fél óra. Elmondom a tervet. Téged megölünk, a lányt pedig betörjük, mivel ő veszi át a maffiát , ha az apja meghal. -

-Utálja a maffiózókat úgy, hogy kár a gőzért- röhögtem el magam. Szórakoztató volt , hogy azt hiszik Amy ilyen könnyen adja magát. Jó lehet kicsit naiv , de az esze a helyén van.