48. ɐ ɯǝƃɥ!́ʌɐ́s

781 52 1
                                    

Az, hogy Tina a hétvégén már megint bulit tart, úgy robbant be az iskola falai közé, mint egy nyári forró napon a vihar, - vagyis a semmiből.

Éppen betértem az iskola épület melletti részhez ami direkt a bicikliknek volt fenntartva, és már arról pletykáltak az ott lévők, hogy milyen király buli van készülőben. Természetesen én az egészre fittyet hánytam. Eddig még soha senki nem hívott meg a bulijában, pedig mindegyikőjüknek lett volna rá lehetősége. Ám a Különc Kocka nem volt odavaló. Na nem mintha nagyon zavart volna. Talán ha meg is hívtak volna, akkor gondolkodás nélkül mondtam volna nemet, ugyanis túlságosan hetyke voltam ilyen téren. Tudtam, hogy mik mennek az efféle bulikon. Alkohol, drog, és rendszerint az ártatlan lányok járják meg, akik mindenáron beakarnak illeszkedni, ezért az összes felkínált piába beleisznak, és szívnak bele a feléjük tartott dohányba. A vége pedig aztán mindig ugyanaz, - sírás. Azonban hazudnék ha azt mondanám, hogy a szívemben nem volt egy bizonyos aprócska rész, ami nagyon is kívánkozott egy ilyen buliba. Akár mikor felröppent a hír, hogy valamelyik nagymenő diák bulit szervez, pár másodpercre átfutott az agyamon, hogy nem bánnám ha meghívnának. De tudtam, hogy ilyenre úgysem fog sor kerülni. Először is, a házigazdának eszébe sem volt meghívni, mert vagy nem tudott a létezésemről, vagy pedig szégyellte meghívni a lúzert. Másodszor pedig, ha a házigazda nem hívott meg, akkor más nyugodttan átvehette volna ezt a szerepet, hogy elhívjon magával. De a gimiben senki nem volt velem olyan közeli kapcsolatban, hogy elhívjon magával. Így nekem maradt a fantáziálás. Kezdetben még szarul esett, hogy engem senki nem akar meghívni egy buliba sem, de egy idő után már nem is foglalkoztam vele. Sokkal jobban elvoltam egyedül, miközben a többi velem egykorú épp seggrészegre itt magát, és egy ismeretlen alak mellett ébredt fel a reggel.

Tina bulijában számomra nem is az volt a legfájdalmasabb, hogy nem voltam meghívva, ugyanis ahhoz már hozzászoktam, hanem az, hogy ő aztán tényleg mindenkit meghívott - még a leggázabb alakot is a suliból. Ezek szerint én még a leggázabb alaknál is gázabb voltam, mivel én soha nem szerepeltem azon a bizonyos listán. Pedig nem egy embert úgy hívott meg, hogy én közvetlen mellettük álltam, és még szánalmas módon reménykedve rá is mosolyogtam, ám Tina szó szerint keresztül nézett rajtam.

Most feltehetitek azt a kérdést, hogy mégis ki az a Tina, aki megengedhet magának olyan bulikat ahová szó szerint majdnem az egész sulit meghívja? Nos, ha lehet így fogalmazni akkor Tina olyan mint Steve Harrington, csak lányban. Beképzelt, ugyanis mindene megvan hála annak, hogy még születésekor elváltak a szülei, akik azóta is versenyeznek egymással afelől, hogy melyikük tudja jobban túlszárnyalni a másik félt. A lány egyik héten az anyjánál van, míg a másikon az apjánál. És amikor az apjánál van, akkor az övé az egész ház, ugyanis állítólag a férfi soha sincs otthon, mivel az ideje nagyrészében fiatal nőket szédít, majd ver át. Tina pedig ki is használja amikor az apja napokra lelép. Ezért volt már nem egyszer hétköznap is buli nála. Ő tényleg mindent megengedhet, mert a szülei elkényeztették. A diákok pedig hercegnőként tekintenek rá, mivel állítólag olyan menő bulikat szervez, hogy még másik városokból is képesek ideutazni az egyetemisták. Így belegondolva tökéletes párt alkotnának Harringtonnal. A probléma az, hogy mivel túl nagy mindkettejük egója, nem férnek meg egymás mellett. Tina imád parancsolgatni, Harrington pedig utálja ha valaki parancsolgat neki. Tina partijára többen elmennek, míg Harringtonnak muszáj határt húznia, ugyanis fél az apjától. Tina már főiskolai előkészítőkre jár, és évfolyamelső, sőt már teljesen elvan döntve a jövője, Harringtonnak pedig még arról sincs fogalma, hogy holnap milyen alsógatyát vesz fel. Nem azt mondom, hogy utálják egymást. Ha véleményt kellene mondanom a kettőjük kapcsolatáról, akkor annyi lenne a válaszom, hogy egyszerűen két dudás nem fér meg egy csárdában. Ennek pedig én csak örülök, mert így csak Nancyvel kell versengenem, akivel még el is bírok, ám ha Tina lenne Harrington barátnője, akkor örökre lekellene mondanom a fiúról, mert az holt biztos, hogy soha nem haragítanám magamra a lányt.

never ending story. ( stranger things ! Steve Harrington fanfic)Where stories live. Discover now