never ending story. ( stranger things ! Steve Harrington fanfic)

56. ǝlőszöɹ szólı́ʇoʇʇɐ sʇǝʌuǝʞ

-       Hogy lehetséges, hogy rajtam kívül szinte mindenki más tudja azt, hogy Dart demogorgon volt, csak én nem? – vontam össze a kezeimet a melleim alatt, miután kifordítottam a vödrömből a maradék hús cafatkákat, és egyenesen végignéztem a gyarapodó társaságunkon. Ahogy megérkeztünk a roncstelepre, szinte rögtön feltűnt Lucas, és egy másik ismeretlen kislány. És ahogy feltűnt a Lány, Dustin arca úgy sötétült el. Nem tudtam, hogy ki a vörös hajú kiscsaj, de azt tudtam, hogy az öcsém minden bizonnyal ismeri is. Engem viszont zavart, hogy én meg nem ismertem. Mármint ha most itt van Lucassal, akkor minden bizonnyal már a csapatukba tartozott, ahová én mindig is mondtam, hogy elférne már egy lány, aki helyreteszi őket. Ebben a szent pillanatban pedig úgy éreztem, hogy engem tényleg mindenből mostanra kihagynak. Miután Harrington megtért és jó srác lett, én a gyerekeknek már nem kellettem. Miért kellettem volna? A szemükben én soha nem voltam menő. Harringtonnal meg úgysem tudok szembeszállni, és nem is akarok. Egyértelmű, hogy jól megvan Dustyval, aki mindig is akart magának egy idősebb barátot az életébe, amit most meg is kapott. – Te amúgy ki vagy? – a kiscsajon kívül mindenki más elkezdett dolgozni a terv megvalósításán. Vagyis azon, hogy az összes lábunk ügyébe kerülő roncsot félredobjuk, hogy legyen egy nagy tér, ahol ha majd Dart feltűnik, könnyen ölhessük meg. És addig amíg várunk, az egyik totál káros kisbuszban fogunk várakozni, amit előtte még jó biztonságossá teszünk, hogy Dartnak – és a tesóinak, ha vannak – még csak véletlenül se legyen esélyük bejönni.

-       Max. – a vörös hajú lány kissé kelletlenül nyújtotta felém a kezét. Nem nagyképűségből, hanem egyszerűen szerintem nem értette az egész kialakult helyzetet. Fogalmam sem volt róla, hogy Ő mit kereshet itt. Itt, vagyis egy olyan helyen ahol akár életveszélyben is lehet. Ha az én húgom lenne, biztos, hogy nem engedtem volna ide. Mondom ezt én, akinek az öccse épp egy autó mögött bujkál, és ontja magából a veszélyesebbnél veszélyesebb terveket.

-       Robin...- fogtam meg a kezét.

-       Dustin nővére, tudom. – bólintott, kezét pedig visszahúzta a teste mellé, majd onnan nézett az autó irányába ami mögött Dustin és Lucas veszekedett valamin. Ami eléggé furcsa volt, ugyanis ritkán fordult elő, hogy veszekedtek volna valamin. – Te elhiszed azt a mesét, amit valami szörnyekről találtak ki? – vonta fel a szemöldökét.

-       ...minek hoztad magaddal, akkor? – Dustin ideges hangja szállt fel a levegőbe, én pedig egyenesen Maxre néztem, akiről minden bizonnyal a két fiú beszélgetett.

Elgondolkodtam. Dustin jó kedve rögtön elszállt mikor meglátta Lucast, vagyis akkor mikor Lucas mögött meglátta Maxet. Max új lány lehet Hawkinsban, akiről senki nem tud semmit. Dustin pedig pont akkor kezd el beszélgetni a lányokról, mikor ez az bizonyos új lány feltűnt a városban. Max az a bizonyos lány! Dustin Maxbe esett bele, és azért veszekszik Lucassal mert attól fél, hogy a srác elhalássza előle a csajt. Eléggé kínos szituáció. Mármint a szerelem amúgy is szívás, de ha a legjobb barátoddal pont ugyan abba a lányban zúgtok bele az még kellemetlen is. Mi van akkor ha Maxnek már most bejön valamelyik srác? Mi van akkor ha az a srác aki bejön neki az Lucas és nem az öcsém? Akkor igaza lesz Harringtonnak abban, hogy összetörik Dustin szívét. Na nem! Egy csaj sem játszadozhat az öcsém szívével. Maxet távol kell tartanom Dustintól!

-       Ha nem hiszed el, akkor minek jöttél el ide? – kérdeztem gyanúsan.

-       Ti a másik sráccal eléggé idősnek néztek ki a lúzerekhez képest. Ez pedig eléggé elgondolkodtatott – kezdett el hangosan morfondírozni, ahogy ránézett Harringtonra, aki az egyetlen volt a csapatból, aki tényleg azon dolgozott, hogy a kitalált tervünk meg is valósodjon – Mármint minek lennétek itt, ha nem várnátok ti is azokat az izéket? – hány éves ez a kiscsaj? Vagy manapság már minden gyereknek ilyen élesen vág az esze?