Az idei fenyőt emlékekkel díszítem
Apró dobozokba rejtett piciny csodák
Néhány csillog, erősen fénylik
Egy pár pedig alig látszik a papíron át
Nem fontos a sorrend, hiszen mind én vagyok
Egy darab belőlem...mindben egy kicsit ott ragyogok
Az idei fenyőt magammal díszítem
Halk szólamokkal szövöm át
Aki igazán ismer, szeret engem...
Meghallja lelkem dallamát
YOU ARE READING
Remény
PoetryNem mindig jönnek a kellő szavak Nem mindig fogom be a kósza napsugarat Nem látom minden percben a reményt Vannak sötét napok, de tudom, hogy látom még a fényt
