A hajnali napsugarat összegyűjtöm csak neked
A reggeli kávé édes selymét csészémben adnám, ízlelném veled
Minden jó kedvem, minden mosolyom, ami csak neked ragyog
A sötét égről a legfényesebb csillagot
Tengerparton a sós szellő fura ízét
Őszi nappalok rőt vörös színét
Hideg téli esték magányának szelíd megtörését
Életem minden meghatározó pillanatát
Neked adnám, ha Te azt velem megosztanád...
YOU ARE READING
Remény
PoetryNem mindig jönnek a kellő szavak Nem mindig fogom be a kósza napsugarat Nem látom minden percben a reményt Vannak sötét napok, de tudom, hogy látom még a fényt
