Veled bárhol eltévednék
Erdő mélyén, hűs patak mentén, önfeledten táncolnék
Szikrázó hajnalban együtt szaladnék
Harmatos fűben hozzád simulnék
Frissítő reggelen édes kávét innék
Árnyékok közt bújva, kézen fogva napfényt keresnék
Tekintetedben elkalandozva álmokat kergetnék
Csillagfényes estéken szerelmedben elvesznék
Átcsókolnék forrón milliónyi éjszakát
Végig botladoznék veled, az életünkön át
KAMU SEDANG MEMBACA
Remény
PuisiNem mindig jönnek a kellő szavak Nem mindig fogom be a kósza napsugarat Nem látom minden percben a reményt Vannak sötét napok, de tudom, hogy látom még a fényt