Füstfelhőbe vonom a tegnapod
Fénnyel rajzolom körbe a holnapod
Mint apró homokszemek a parton
Úgy pereg ki ujjaim között minden gyönyörű alkony
Ha a mai az utolsó nap veled
Ha ma lát szépnek utoljára két szemed
Akkor sem tennék máshogy semmit
Élvezném az utolsó perceket
YOU ARE READING
Remény
PoetryNem mindig jönnek a kellő szavak Nem mindig fogom be a kósza napsugarat Nem látom minden percben a reményt Vannak sötét napok, de tudom, hogy látom még a fényt
