Remény

A hold

Novemberi holdfény kér bebocsájtást a sötét alkonyon

Elhúzom a nehéz függöny anyagát, és hagyom, hogy befolyjon

Árnyékok rajzolódnak a lábai nyomán

Lépteit kísérve, lassan lopózom át a szobán

Nem zavarom meg a békésen alvók álmait

Ágyak mellett állva hallgatom a nyugalom hangjait

Csendes sóhajtások, apró rezdülések szeretteim arcán

Óvatos simításom, kedvesem mosoly-ráncán

Gyönyörű gyermekem kócos hajzuhataga... elvarázsol a frissen mosott tincsek illata 😄

Minden kincsem békésen pihen

Megköszönöm a holdnak, hogy megmutatta; értékes életem milyen...