Novemberi holdfény kér bebocsájtást a sötét alkonyon
Elhúzom a nehéz függöny anyagát, és hagyom, hogy befolyjon
Árnyékok rajzolódnak a lábai nyomán
Lépteit kísérve, lassan lopózom át a szobán
Nem zavarom meg a békésen alvók álmait
Ágyak mellett állva hallgatom a nyugalom hangjait
Csendes sóhajtások, apró rezdülések szeretteim arcán
Óvatos simításom, kedvesem mosoly-ráncán
Gyönyörű gyermekem kócos hajzuhataga... elvarázsol a frissen mosott tincsek illata 😄
Minden kincsem békésen pihen
Megköszönöm a holdnak, hogy megmutatta; értékes életem milyen...
KAMU SEDANG MEMBACA
Remény
PuisiNem mindig jönnek a kellő szavak Nem mindig fogom be a kósza napsugarat Nem látom minden percben a reményt Vannak sötét napok, de tudom, hogy látom még a fényt
