Látom, hogy tekinteted simogat
Szememben keresed önmagad
Látom, hogy sóhajra nyílik a szád
De hangoddal nem szakítod fel a csend fátyolát
Látom, hogy felém lépnél, de a tétova mozdulat megakad
Mosollyal arcunkon tűnik el, ez a szépséges pillanat
YOU ARE READING
Remény
PoetryNem mindig jönnek a kellő szavak Nem mindig fogom be a kósza napsugarat Nem látom minden percben a reményt Vannak sötét napok, de tudom, hogy látom még a fényt
