Ma éjjel aludni vágyom
Álomba kergetni a valódi világom
Testem fáradt, lelkem meggyötört
Az álmatlan éjszakák halmaza már összetört
Nem akarok több ébren töltött éjszakát
Pirkadó napsugár, ébredő kismadár halk szavát
Vadászó cica kergetőzését testemen
Csak pihentető álmot, most már az kell nekem
Az éjszakai gondolatok pezsgése
Az álmatlan forgolódások testembe égett repedése
Megsemmisíti minden fényes napom
Minden építő jellegű gondolatom
Ezért ma alszom úgy érzem
Ha kell álomtalanul,
Tudat nélkül egészen!
ВЫ ЧИТАЕТЕ
Remény
ПоэзияNem mindig jönnek a kellő szavak Nem mindig fogom be a kósza napsugarat Nem látom minden percben a reményt Vannak sötét napok, de tudom, hogy látom még a fényt
