Magányosan ülök, s figyelem az idő múlását
Gondolataim, érzéseim felszíni fodrozódását
Nem merülök mélyre egyikben sem, az veszélyes lenne
Elnyelne gyorsan a magány mély, sűrű tengere
Jó így a szélén figyelni az időt
Hátha eljön értem, és megmutatja nekem a jövőt
Érdemes-e várni, figyelni a tájra
Érdemes-e időt fordítani a világra
Az emberekre akik talán csalódtak bennem
Érdemes-e várni, vagy némán el kell mennem
KAMU SEDANG MEMBACA
Remény
PuisiNem mindig jönnek a kellő szavak Nem mindig fogom be a kósza napsugarat Nem látom minden percben a reményt Vannak sötét napok, de tudom, hogy látom még a fényt
