A fénytörést figyeltem egy szemüveg lencsén
A szálló por tükröződött a fényes felületén
Ahogy kavarogtak előtte a porszemek
Kíváncsivá váltam, hogy mit rejt a szemüveg
Vakítóan kék-e a szempár
Vagy füstösen szürke, mint egy galambszárny?
Esetleg barna, mint az erdő alja?
De tudtam, hogy a zöldet szeretném
Mely, ha rám tekint, beragyogja az elmém.
ESTÁS LEYENDO
Remény
PoesíaNem mindig jönnek a kellő szavak Nem mindig fogom be a kósza napsugarat Nem látom minden percben a reményt Vannak sötét napok, de tudom, hogy látom még a fényt