Ha megtehetném, emlékeimet átlátszó kristályüvegekbe tölteném
Magányos perceimben egy üres polcra kitenném
A legszebbeket kiönteném az asztalra
Vigyáznék rájuk, hogy óvatlanul le ne verje őket a macska
Mosolyogva simítanék rajtuk végig
Boldog sóhajom könnyedén szállna fel az égig
Mindenki tudná, ki odafent ezt hallja
Édes emlékre gondol a Földön egy balga 😄
YOU ARE READING
Remény
PoetryNem mindig jönnek a kellő szavak Nem mindig fogom be a kósza napsugarat Nem látom minden percben a reményt Vannak sötét napok, de tudom, hogy látom még a fényt
