Ajkadról kóstolnám a reggeli kávé ízét
Csókolnám, míg minden érzékemet
robbanással téped szét
Feloldódnék édes ölelésedben
Minden mozdulatodban
Minden forró lélegzetedben
Átragyognád lelkemben az éjszakát
Veled élném át életem
Utolsó, gyönyörű pillanatát!
YOU ARE READING
Remény
PoetryNem mindig jönnek a kellő szavak Nem mindig fogom be a kósza napsugarat Nem látom minden percben a reményt Vannak sötét napok, de tudom, hogy látom még a fényt