Mindig eljönnék érted,
Neked ezt soha sem kell kérned
Mindig eljönnék érted
A csillagokig kísérnélek téged
Áttáncolnék veled minden csodát
Lábunk nem érintené az út porát
Mindig eljönnék érted,
Az éjszakában érne a sétánk véget
Karjaimban szorosan tartanálak
Minden éjjel édes, szerelmes álmokba csókolnálak
Érted mindig eljönnék
Nélküled soha többé nem félnék
Melletted nézném a felkelő napot
Az égről lehulló fényes csillagot
Tekinteteddel fellobbantod bennem a vágyat
Csodával töltöd meg az éjszakákat
Veled töltenék minden percet, minden napot
Azt sem bánnám, ha érintésedbe belehalok...
ESTÁS LEYENDO
Remény
PoesíaNem mindig jönnek a kellő szavak Nem mindig fogom be a kósza napsugarat Nem látom minden percben a reményt Vannak sötét napok, de tudom, hogy látom még a fényt
