Van amit akkor sem tud az ember elfelejteni, ha nagyon akarja
Van amit végig visz egy életen át, pedig a lelkét marja
Van olyan pillanat, mely a sírig kísér, sőt azon is túl
A túlvilági életedben is szívednek fogja, visszavonhatatlanul
Van amit az ember akkor sem felejt el, ha nagyon akarja
Egy forró pillantás, egy csók, egy szerelmes ölelő karja
Egy levél, egy ajándék, félve kimondott szavak
Egy csodálatos szerelem emléke örökre megmarad
YOU ARE READING
Remény
PoetryNem mindig jönnek a kellő szavak Nem mindig fogom be a kósza napsugarat Nem látom minden percben a reményt Vannak sötét napok, de tudom, hogy látom még a fényt