Hullámok, mint jelek a térben
Fodrozódva táncolnak a tó tükrében
Szürke, szürke a víz, szürke a part,
Szürke a dallam, mi a fejembe egész nap szinte alagutat mart
Lábaimat egymás után teszem le a földre
Nem figyelek merre visz az út
Lehet, hogy csak körbe
Ismétlődő léptek, ismétlődő hangok járnak bennem
Egyre inkább érzem, hogy nem itt kéne lennem
CZYTASZ
Remény
PoezjaNem mindig jönnek a kellő szavak Nem mindig fogom be a kósza napsugarat Nem látom minden percben a reményt Vannak sötét napok, de tudom, hogy látom még a fényt
