Hullámok, mint jelek a térben
Fodrozódva táncolnak a tó tükrében
Szürke, szürke a víz, szürke a part,
Szürke a dallam, mi a fejembe egész nap szinte alagutat mart
Lábaimat egymás után teszem le a földre
Nem figyelek merre visz az út
Lehet, hogy csak körbe
Ismétlődő léptek, ismétlődő hangok járnak bennem
Egyre inkább érzem, hogy nem itt kéne lennem
VOUS LISEZ
Remény
PoésieNem mindig jönnek a kellő szavak Nem mindig fogom be a kósza napsugarat Nem látom minden percben a reményt Vannak sötét napok, de tudom, hogy látom még a fényt
