Az elveszett húg (Bts ff.) BEFEJEZETT

88. rész

Byul szemszög:

1 évvel később...

A karierem elég erősen felfele ível mostanság. Jelenleg 2019 november végén járunk, ami azt is jelenti, hogy nemsokára elérkezik az idei MAMA díjátadó.

Ez pedig nekem azért fontos, mert idén engem is jelöltek, mint az év legjobb rookiját.

Na igen. Mivel tavaly ez az esemény csak nem sokkal volt később, mint az én debütöm, így nem volt esélyem részt venni rajta.

Azóta viszont sok dolog változott.

Az albumra leforgattunk még 3 MV-t és idén még 2 számot is kiadtam.

Ezidő alatt, pedig egyre ismertebbé váltam és nem csak itthon, hanem még Európában és Amerikában is. Bár az előbbiben inkább.

Ennek örömére az igazgató egy hatalmas meglepetés miatt hívott be az irodájába.

-Hívtál főni?- léptem be az irodába.

-Igen, Ami azt illeti, beszélni szeretnék veled.- kezdte.

-Valami baj van?

-Baj? Én inkább meglepetésnek vagy örömhírnnek mondanám.- válaszolt mosolyogva, amivel eléggé felcsigázta az érdeklődésemet.

-Milyen meglepetés?- kérdeztem izgatottan.

-Dobpergést kérek....

Erre én csak elkezdtek az ujjaimmal ütni az asztalt, imitálva a kérését.

-... Hazai turnéra mész!- jelentette ki lazán.

-Hogy mi?!- kérdeztem visítva- Ez most komoly?!

-Teljes mértékben.- nevetett.

-Köszönöm főni!- öleltem meg egy hirtelen lendülettel.

-Nincs mit.- nevetett a reakciómon- Sőt. Neked bármikor.

-Nagyon hálás vagyok. Ez rengeteget jelent nekem.

-Ne hálálkodj, mert a végén még kihull tőle a hajad és paróka fog kelleni meg póthaj.- nevetett ki.

-Az azért csak nem.- nevettem én is.

-Egyébként tudom, hogy ez nem egy európai vagy egy világkörüli turné, de...

-De ez nekem már így is egy hatalmas öröm mint már mondtam, hálás vagyok érte.

-Most már tényleg örökbe foglak fogadni.- húzott most ő magához, nevetve.

Ez volt május vége fele. Azután elújságoltam a fiúknak a nagy hírt, meg persze ki is került a BigHit különböző oldalaira. Nem sokkal később pedig már plakátokon is lehetett látni (persze ezt egy fotózás is megelőzte).

El is kezdődött a szervezkedés, tervezés, majd a kivitelezés is.

Volt szó a helyszínekről, majd a dallistáról, fanmeetingekről, outfitekről és még sok- sok más más dologról, ami egy ilyen turnéhoz kellett.

Ez viszont meg is hozta a gyümölcsét.

A turné júliusban volt esedékes és 10 állomást jártam be 14 nap alatt.

Nem mondom, hogy nem volt fárasztó, de imádtam és minden peret megért...

A fanokkal pedig minden állomáson tudtam találkozni egy rövid fanmeeting erejére. Ezeken az alkalmakon pedig nagyon sok ajándékot és kedves, na meg bátorító szavakat kaptam.

Néhányan pedig elkezdtek az Ateezhez hasonlítani, hiszen nekik is valahogy a debüt után nem sokkal, már volt is egy kisebb turnéjuk. Na meg ők eszméletlenül tehetségesek és sokak szerint (szerencsére) én is az vagyok.

Ez mondjuk remélem így is marad.

Na meg elkezdett egy elég jó kapcsolat kialakulni köztem és a banda között, főleg mióta megkaptam az első díjamat és megdícsértek.

Úgyhogy már rögtön a karierem elején volt egy olyan banda, amivel kialakulóban volt egy baráti viszonyom...

Ősszel pedig jött a hír, hogy jelöltek. Erre olyan örömtáncot lejtettem, hogy a fiúk még le is videózták. (Már előre félek, hogy mikor fogják felhasználni, mert a szülinapomkor ez szerencsére nem történt meg.)

Persze Jiminéket is jelölték, amin én már meg sem lepődtem, de ők így is úgy örültek, mint egy kisgyerek aki cukorkát kapott az anyukájától. Ezért pedig minden tiszteletem az övék. Mert nem szállt el az agyuk a hírnévtől. Ugyan olyanok, mint a debütálásukkor voltak csak már érettebb és felnőtt kiadásban.

Körülbelül ilyen volt az elmúlt év. Persze közben az iskolával is haladtam rendesen, ráadásul az év végi vizsgáim is jól sikerültek, így legalább nyáron nem kellett ezzel foglalkoznom.

Na meg a Jiminnel való kapcsolatom is sokat haladt előre.

De nehogy rosszra gondoljatok (ti kis perverzek). Még csak 16 lettem idén. Ezzel persze a szerelmem is tisztában van, így nem is erőltet semmit és várja, hogy én is készen álljak.

meg ha már itt tartok, akkor azt sem árt megemlíteni, hogy valamiért egyre többen shippelnek minket. Mind az ARMYk, mind a Dreamersek. Meg elég sokan írják azt is, hogy szerintük összeillünk és már láttam pár olyan posztot is, amik szerint össze kéne jönnünk....

Erről persze a főnök is hallott, így egy jóóóó hosszú beszélgetés után engedélyezte, hogy az év vége felé, ha úgy akarjuk, majd elmondhatjuk az igazságot a fanoknak.

Ez pedig eddig úgy tűnik, hogy meg is fog történni. Persze majd csak akkor, ha minden fontos fellépés lement. És úgy néz ki már meg is van az alkalom. Karácsony és szilveszter között lesz egy olyan show, ahol mindketten fellépünk és majd ha valamelyikünk nyer, akkor a dal végén terveztük ezt megtenni. Ha meg ez nem jönne be, akkor esetleg még egy videóban gondolkozunk, amiben elmondanánk a szitut és kiraknánk a Bts, a BigHit és még az én közösségi oldalaimra is.

Na igen. Pörgős volt ez az év, de még koránt sincs vége.

Hiszen még vár ránk a MAMA!