Az elveszett húg (Bts ff.) BEFEJEZETT

44. rész

Jungkook szemszög:

Reggel ismét korán keltünk, hogy még időben beérjünk a céghez, hiszen nem hiányzik még egy fél órás késés, mint két nappal ezelőtt. A mai nap először táncpróba lesz, majd megyünk egy újabb Weekly Idol forgatásra. Szeretem ezt a műsort, mert vicces meg a műsorvezetők is jópofák. Viszont most kicsit tartok attól, hogy rákérdeznek a húgomra. Mondjuk ahogy így szóba került. Amióta veszekedtünk a késős napon, azóta nem is nagyon beszéltünk egymással. Na ma úgyis rövid napunk lesz (hiszen csak ez a két program van beütemezve) és akkor majd délután mi is tudunk beszélni.

Még az a szerencse, hogy hiába mentem fel akkor a szobámba, attól még fél füllel ugyanúgy hallottam mit beszélnek, mivel a nappali közel van a lépcsőhöz, a lépcső pedig az én szobámhoz van közel. Tehát már tisztában vagyok én is a dolgokkal. Igaz kicsit... na jó, nagyon nagy a bűntudatom. Nem gondoltam volna, hogy ennyi mindenen keresztül ment, mielőtt mi elhoztuk volna. Így utólag visszagondolva, eléggé szerencsések voltunk mi is, meg ő is, hogy pont akkor voltunk ott. De hagyjuk is ezt a témát, hiszen az már a múlt.

Egyébként tegnap Byul is jó későn ért haza, ráadásul ma is csak 20 óra fele lesz itthonra várható a beosztását elnézve.

Kopp... kopp.

-Igen?

-Jk. Lassan gyere le, mert eszünk és indulunk.

-Okés.

-Ja igen. Úgy hozz ruhát, hogy ne az izzadt edzőcuccodban legyél a forgatáson, hiszen ott csak a sminked csinálják meg.

-Persze. Tudom Yoongi hyung.

-Annak örülök. Viszont most már tényleg vonszold le azt a nagy seggedet, mert éhesek vagyunk.

-Itt is vagyok.- nyitottam ki az ajtót, de már senki sem volt ott.

Amint beértem a konyhába, senki meg se várta, hogy leüljek, de már el is kezdték magukba tömni a reggelit.

-Jó étvágyat!

Senki nem válaszolt, csak bólogattak teli szájjal. Persze ez kaja után is így volt. Nem mondtak semmit, csak kisétáltak a szobából. Azaz rám maradt a mosogatás. Ezzel meg is voltam egy 10 perc alatt, majd mentem is felvenni a cipőmet, hogy indulhassunk végre.

Megvártam míg kijönnek az ajtón, aztán megfogtam a húgom karját és csak ennyit súgtam a fülébe:

-Beszélnünk kell. Keress meg amint hazaértél.

Ő csak bólintott és ment is a kocsihoz. Mind a ketten tudtuk, hogy miről van szó már csak egy összenézésből is. Szerintem ez amolyan testvér telepátia lehet.

Viszont most már vissza is a mai naphoz. Az odafele út, mint mindig, most is zajos volt, csak a két legidősebb volt csendben. Amint odaértünk a kiadóhoz és bementünk, köszöntünk a nagyinak, majd mentünk is tovább a dolgunkra. Ha jól emlékszem akkor Byul ma dalszöveg írással kezd, aztán ének órája lesz, majd dupla tánc (az egyébként nagyon fárasztó) végül pedig stúdióba kell mennie a debüt dal miatt. Így jobban belegondolva, most már eléggé közel vagyunk ahhoz a bizonyos időpothoz. Nem tudom, hogy pontosan mikor lesz, de addig még nagyon sok lesz a teendő neki is.

Visszatérve a Bangtanhoz, a próba rohadt fárasztó volt, de nekünk is lassan a comebackra is el kell kezdeni készülni, úgyhogy nálunk is megsokszorozódnak majd a programok. Most pedig akkor irány a forgatás helyszíne. Az út kb. egy fél óra volt a stúdióig. Bent megcsinálták a sminkünket meg a hajunkat és kezdhettük is....