Az elveszett húg (Bts ff.) BEFEJEZETT

7. rész

Jungkook szemszög:

Már az út legelején bealudtam, és már csak akkor keltem fel amikor Jin keltett, és mondta, hogy leszállunk.
Na ezt nem kellett volna. Ugyanis mikor ezt kimondta, olyan lettem mint egy sajtkukac konkrétan. Elkezdtem izegni meg mozogni, idiótán vigyorogni meg ami nem maradhatott el az az volt, hogy Jin anyu fülét kezdtem el rágcsálni. Mindeközben ő meg csak a fejét fogta és motyogott magában.

-Kellett nekem ennyi gyerek.
-Na de eomma! Tudom, hogy szeretsz engeeeeem!
-Csak csitt jó? Szét megy a fejem tőled! Nem kapsz pörköltöt!-szólt miután már 5 perc után sem fejeztem be.
Na itt megdermettem, és úgy vártam tovább a leszállást.

Miután leszálltunk, mindenki megkereste a saját csomagját, ám Jimin sehol sem találta azt.

-Na e miatt a fruska miatt még a bőröndöm is eltűnt!-ordibált a reptér közepén-Bassza meg!!!
-Jimin!-szólaltam fel én is-Hogy beszélhetsz így a húgomról! Na meg eleve is, egy reptér közepén vagyunk! Le akarsz buktatni minket?!
-Fejezzétek ezt be most azonnal!-szólt a leaderünk.

Azzal ki is mentünk, és el is indultunk a hotelhez, ahol letusoltunk, majd mindenki ment aludni. Vagyis majdnem mindenki ugyanis engem kihívott Jimin a folyosóra, hogy beszélgessünk.

-Na mondjad.-mondtam flegmán, ugyanis még mindig visszhangoztak a repülőtéren elhangzott szavai.
-Csak bocsánatot akarok kérni tőled. És.
-Nem érdekel.
-Csak hallgass meg. Kérlek.
-Mondjad...-sóhajtottam.
-Az a lényege, hogy nekem igazából tetszett a húgod már első látásra, de ez a véleményem mára már megváltozott amikor is ezt a képet láttam.-azzal odanyújtotta a telefonját, amin egy olyan kép volt kinagyítva, hogy látszott jó pár sebhelye táncolás közben.
-Te most komolyan a külső alapján ítélsz?! Ráadásul úgy, hogy nem is tudod, hogy milyen élete volt eddig?! Gondolkozz már ember!
-Mit ordítotok itt kint éjnek évadán? (sorry de nem tudom, hogy kell ezt mondani).
- Semmit Yoongi.
-Jól van. Na de most már kuss legyen. -Csá.
-Na én mentem aludni, és holnap inkább ne is gyere majd Jimin, mert te már nem létezel a szememben. Úgyhogy meg is ölhetnek felőlem. Csá.
-Baszódj meg Kook...

A többit már nem hallottam, mert be mentem a szobába, és lefeküdtem aludni.
Holnap érted megyek Byul, és akárki csinálta neked azokat a sebhelyeket, ki fogom törni a nyakát...
Jó éjt húgocskám.

Byul szemszöge:

El jött a nagy nap, ugyanis ma fogok megszökni. Most éppen hajnali 3 óra van. Úgy gondoltam, hogy a napfelkeltét még megvárom és csak úgy indulok majd útnak azzal az egy szem táskával. A stúdiós cuccomat, meg pár ruhát ami nagyon fontos számomra. Na meg volt benne egy kis pénz is amit Ádáméktól loptam.
Míg ezen gondolkodtam, 3 óra már 15 percel is elmúlt, én meg még mindig az ablakom párkányán ültem.
Na itt az idő. Gondoltam majd már át is ugrottam az ablakom alatt lévő fára. Szabadság jövök...

Az eddigieknél egy kicsit nagyobb kihagyással, de meghoztam ezt a részt is Virágocskáim. Köszönöm a vote-okat és a megtekintéseket.
Na de a következő résszel próbálok sietni. Addig is puszi!