Jeon Byult még kiskorában rabolták el testvére mellől, aki már nem is emlékszik rá. De ennyi idő után rátalál egy videója alapján ami egy a róluk mintázott és feldolgozott zeneszám.
Sajnos eközben Byul élete sem egy habostorta, ugyanis gyerekkori el...
Már nagyon késő van, de a húgom még sehol sincs. Kezdek aggódni az nem is kérdés.
Miután mi ugyan nem szívesen, de eljöttünk az ügynökségtől, magába kerített egy furcsa érzés ami nem hagyott nyugodni. A fiúk hiába nyugtattak, vagy legalábbis próbáltak, nem mentem el aludni mint a többiek. Bementem a szobámba és rajzoltam. Ha nincsen jobb elfoglaltságom, (ami ugyan ritkán esik meg) akkor ennek a szenvedélyemnek élek.
Már vagy 4 órája csinálom, de még mindig senki sehol. Végzek az éppen hangulatomnak megfelelő rajzzal, ami ilyen lett:
Hoppla! Dieses Bild entspricht nicht unseren inhaltlichen Richtlinien. Um mit dem Veröffentlichen fortfahren zu können, entferne es bitte oder lade ein anderes Bild hoch.
Pakoltam el a cuccaimat a fiókomba, amikor is a csendet a bejárati ajtó nyikorgása törte meg. Nem tudtam eldönteni, hogy most a várva várt személy jött meg, vagy egy hívatlan személy.
Megfogtam a kedvenc tömör díszemet és minél csendesebben mentem le a lépcsőn. Viszont amikor is megláttam, hogy ki az, nagyon megkönnyebbültem.
-Byul!
-Jesszus Jungkook! A szívbajt hoztad rám!
-Miért voltál eddig?
-Csak sok dolgot kellett megbeszélnünk.
-Annyit, hogy este tíz órára érj haza?!- kicsit kiakadtam az nem kérdés.
-Fel is tartottak de az most nem lényeges. Itt vagyok és ez a lényeg.
-Jó, igazad van, ne haragudj csak eléggé ideges voltam.
-Semmi baj. Viszont ha most megbocsájtasz, találkozóm van a férjemmel.
-Hogy mi?! Még meg sem érkezünk de te már pasizol?! Mit csináltak belőled?! Mintha egy kúrva lennél!
-Mi van?! Te ezt feltételezed rólam?! Hát kösz szépen! Amúgy meg ha nem vetted volna észre, akkor ez csak egy kibaszott vicc volt! És a viccem tárgya meg az ágyam volt te faszfej! Így is elég bajom volt ma, úgyhogy hagyj most már békén! Na csá...
Ezt most komolyan én mondtam ki? Ilyen nincs... Tényleg meghülyültem.
Byul szemszög:
Ezt nem hiszem el! A saját bátyám is egy szajhának hisz! Ma először az a hülye ember a cégnél, aztán a még nem említett, de valódi részeg faszok akik egy jó darabig követtek hazáig, aztán most meg a testvérem.
Még jó, hogy van egy dolog, ami az életem szerves része és sosem hagy el, mint mások. Ez pedig, a zene. Majd, mint nem is olyan régen dalra fakadok és hagyom, hogy a dallam adjon szabad szárnyakat, Au / Ra, Panic room nevezetű dalával.
Koreográfia ugyan még nincsen rá, de elkapott az ihlet és az annyira igaz szövege a dalnak, és eljutott a testem minden egyes porcikájába. Lábaim önálló életre keltek, majd mintha egy másik, önálló világban találtam volna magam, ahol sem nem bánat, sem nem árulások hada. Az idő csak úgy repült. A dalt újra és újra indítottam el és már egy majdnem kész koreográfia van a fejemben. Majd ránéztem az órámra és majdnem lehidaltam. Ugyanis az 23:59- et mutatott. Remélem a többieket nem vertem fel a dörömbölésemmel.
Mire eljutottam odáig, hogy elpakolok és mindent megcsinálom, már hajnali kettő is elmúlt...
Reggel elég kialvatlan voltam amikor a fiúk keltettek. De, hogy miért mikor szabadnapunk van? Hát azért, mert ezek tökfejek kitalálták, hogy menjünk el egy állatkertbe. Jupi!
-Na akkor. Go Tae lakóhelyére- csapom össze mancsaimat fáradtan.
-Na kössz....
-Nyaaaa. Tudod, hogy szeretlek.
-Persze- mosolyodott el.
Az út egy olyan órát vehetett igénybe, ugyanis egy kicsit inkább eldugottabb helyrs mentünk, hogy a fiúknak is kényelmesebb legyen.
-Szerintem csináljuk azt, hogy váljunk szét és 3 óra múlva találkozunk itt oké?- szólalt fel a leader, mikor már bent voltunk és a jegyeket is megvettük.
-De hyung. Miért csak eddig maradunk?
-Azért Jimin, mert ott van még a másik hely is.
-Óóó. Akkor oké.
-Srácok. Milyen másik hely?- nyomtam meg a mondatom második részét.
-Majd meglátod- kacsintott rám bátyuskám, bár még mindig harakszom rá egy kicsit, nagyon.
-De most komolyan.
-Komolyan mondom....
-Hagyjuk inkább.
Aztán indulunk is egy jó kis felfedező körútra. Volt ott minden ami egy állatkertbe kell és nagyon jól is éreztem a fiúk társaságában, így hamar elrepült ez a 3 óra.
Hát akkor menjünk... Jövünk te bizonyos hely...
Itt vagyok kicsi Virágocskáim! Hosszú, hosszú kihagyás után itt vagyok egy igen rossz, töltelékrésznek sem jó valamivel. Remélnem nem haragszotok rám. A következővel igyekszem, de az éltem most igen zavaros. Viszont addig is Puszi!
