Az elveszett húg (Bts ff.) BEFEJEZETT

21. rész

Jimin szemszög:

-Valamit el kell mondanom nektek...

-Na halljuk akkor, a ilyen fontos.-  szólalt meg V.

-Azt mondanám ha nem szakítanál félbe. Na szóval. Ugye mind tudjátok, hogy nem szívesen jöttem ide és, hogy mit gondoltam Byulról. Viszont mint az előbb is hallhattátok, ez múlt idő. Mivel rájöttem egy nagyon fontos dologra. Arra, hogy szeretem. Ezért viselkedtem így szegénnyel. Mert amikor a közelében voltam, teljesen elvette az eszemet, nem voltam képes tiszta fejjel gondolkodni. És nem várom el tőletek, hogy most azonnal megbocsájtsatok nekem, mivel tisztában vagyok tetteim súlyával. Azt is megértem, ha nem fogtok hozzám szólni, de nem érdekel. Mert szeretem. Igen én a rohadt bunkó, magát macsónak nem nevezhető gerinctelen alak kimondtam. És nem bántam meg. Mert szeretem. Ennyi lett volna a mondandóm. Köszönöm, hogy végighallgattatok, de én akkor mennék is...

Byul szemszög:

Nem hittem a fülemnek.
Most furcsállhatod, hogyan hallhattam meg ezt a monológot. Hát úgy, hogy felügyelet mellett (ami a fiúk saját háziorvosát jelenti) hazaengedtek a kórházból.
Na de. Visszatérve a témához.
Én teljesen elhittem, hogy utál, bár szerintem eredetileg tényleg csak gyűlöletet érzett irántam, amit eléggé szépen ki is mutatott. De amit az előbb hallottam az teljesen lesokkolt. Eredetileg csak vízért indultam a konyhába, de amikor meghallottam, hogy miről beszélnek kíváncsi lettem.

Még mindig a fal takarásában, a lépcső legalján álltam, majd mikor már úgy véltem nincs ott senki , elindultam eredeti célom felé. A nappalin gyorsan átvágva, szinte futva érkeztem meg a konyhába. Hogy mire volt ez a nagy sietség magam sem tudom, de azt éreztem, hogy a fejem egy paradicsom színéhez kezdett el hasonlítani. Miért? Mert egy nekem háttal álló, pontosabban hajoló isten formás fenekét pillantottam meg éppen.
Viszont igen elbambulhattam, mert hamar a padlót csókoltam volna ha nem fog meg egy istenség.

-Byul?! Te meg mi a fenét csinálsz itt?! Neked nem a kórházban vagy legalább az ágyadban kéne pihenned?- támadott le rögtön, de nem számonkérő volt, hanem inkább aggódó.

-Igazából a fiúk hoztak haza egy saját háziorvos felügyelésébe. Egyébként pedig de, csak lejöttem inni.- a pillangóim ám rögtön életre keltek az emlékek hatására.

-Na akkor igyál szépen, utána pedig sipirc vissza az ágyba, hogy minél hamarabb meggyógyulj.

-Okke. Öhm... Jimin?

-Igen?

-Levennéd nekem a macis poharat? Nem érem el.

-Jajj te kis törpe. Persze, hogy leveszem. Bár ha jobban belegondolok pont a második legalacsonyabbat kéred meg te is. Kis cuki.- csipkedte meg arcomat, mint ahogy a nagyik szokták.

-Köszönöm. Jamless boy.- a végét már csak suttogtam, de így is meghallotta.

-Mit mondtál?

-Semmit. Az égvilágon semmit sem.

-Mhhhmmm...

-Naaaa... Ne haragudj... Tudod, hogy szeretlek...- és ez tényleg igaz.

-Tudom tudom. Viszont most tényleg irány az ágy.

-Igenis kapitány!

-Hangosabban!

-IGENIS KAPITÁNY! HOOOOOO!

-Ki lakik oda lent kit rejt a víz?

-Spongyabob koc-ka!

-Na jó. Már fáj a hasam elég lesz.

-Csak azon csodálkozom, hogy nem keltek fel a többiek.

-Én meg azon, hogy nem utálsz...

Rapmon szemszög:

Éppen Jinnel néztük a dalszövegrészleteket, mérlegelve melyik lehetne a legjobb, mikor zajokat hallottunk a konyha felől. Így inkább lementünk, mivelhát... nem egy sasengel volt már dolgunk. De mint kiderült, semmi ilyenről nem volt szó csak Byul (akinek nemmellesleg ágyban kellene lennie) és Jimin volt az. Igen félreérthető pozícióban találtuk őket, de ezt hamar meg is szakították. Majd elkezdtek önfeledten nevetni, mígnem ezt a szép pillanatot Jimin szakította meg végül.

De a mi kis hercegnőnk válasza még annál inkább is meghökkentőbb volt, és az elkövetkezendő egy mondat változtatta meg az életünket csak akkor ezt még nem tudtuk...

Na itt vagyok kicsi Virágocskáim.
Megkésve és nem olyan hosszú résszel jöttem vissza hozzátok, de az írói válság már csak ilyen.
Így hát elnézéseteket kérem emiatt.
Próbálok sietni, de ismételten nem ígérek semmit.
De addig is Puszi!

Na meg kicsi kis csemetéim. Mindjárt elérjük a 2K-t. Ha pedig ez megvan, akkor kérhettek tőlem 3 dolgot amit meg fogok tenni értetek.
Úgyhogy hajrá!