After Love [Bucky Barnes Fanfiction] - BEFEJEZETT

11. fejezet: Mindenki egyért

Piros-kék foltot láttam elsuhanni a levegőben, miután Bucky-t a háló elrántotta előlem, és nagyot nyögve a falnak zuhant. Amilyen gyorsan tudtam, odasiettem hozzá, de ő arra már feltápászkodott, és a karomnál fogva újra maga mögé rántott. Pont azelőtt, hogy a piros-kék alak engem is elragadott volna.

Ezután landolt előttünk a nagyjából velem egy magas, vékony, és felettébb gyors fiú. Bucky rögtön egy ütést próbált rámérni a fém kezével, de ő könnyű szerrel hárította, amin szerintem Bucky jobban meglepődött, mint én.

- Azta... - hallottuk meg most először az idegen hangját - Ez egy fém kar? Nagyon menő!

Abban a pillanatban azonban megjelent Sam, és felkapva a fiút, elrepült vele.

- Ki volt ez? - nézett utánuk Bucky.

- Peter Parker. - feleltem.

- Ismered?

- Nem. A kölyök még csak tizenhat éves, a netre rakott fel egy csomó videót magáról, miközben embereket ment, és baleseteket, meg rablásokat akadályoz meg New Yorkban. Tony-val már egy ideje figyeltük. Fiatal még, és elég felelőtlen, de nagyon ügyes. - soroltam gyorsan, majd végignéztem rajta - Jól vagy?

- Persze. - bólintott meggyőzően - Gyere! Keressük meg Sam-et.

Ahogy kimondta, Sam mintha az égből zuhant volna le, nem messze előttünk. Gyorsan hozzá siettünk, de már messziről hallottuk, hogy szitkozódott.

- Ez a kis szaros valamit rám lőtt, és összekötötte a szárnyaimat. - mérgelődött.

- Az háló. - világosítottam fel.

- Na ne mondd, Miss Zseni! - nézett rám mérgesen - Vettem észre.

- Hé! - feszült meg mellettem Bucky - Nem bírlak! De értékelem, hogy segítesz nekem. Viszont, ha még egyszer így beszélsz vele, kitépem a szárnyaidat.

Sam és én is tátott szájjal bámultunk a férfira, és egyikünk sem értette, hogy miért védelmez így engem. De amíg én nem szólaltam meg, addig Sam nagyonis kifejtette, hogy mire gondolt.

- Mi a franc? Mi vagy te, a testőre? - nézett végig rajta, majd felém fordult - Mit csinálsz te ezekkel a szuper katonákkal, hogy foggal-körömmel védnek?

- Fogd be, Sam! - néztem rá szúrósan - Hol a kölyök?

- Kidobtam az ablakon, miután rám lőtte ezt az izét. - mutatott hátra.

- Hát azzal nem intézted el. - közöltem vele, majd elindultam előre. Ők pedig követtek. - Valamilyen pókhoz hasonló képességei vannak. Falon mászik, hálót lő... Menjünk ki a többiekhez, oké? - kértem őket - Valószínűleg szükség lesz ránk odakint. - pillantottam ki a folyosó üveges oldalán, és megláttam, hogy Steve, Scott, Clint és Wanda bajban voltak. Tony, Nat, Vízió, Rhodey, a pók kölyök, és még a wakandai király, T'Challa is rájuk támadtak.

- Te maradj! - szólt erélyesen Bucky, de nem figyeltem rá. Amennyire tudtam, rohantam kifelé az épületből.

Már messziről láttam, hogy Tony-ék leálltak a harccal, és most próbálják rábeszélni Steve-et a szerintük helyes döntésre.

- Nocsak! Itt a lázadó csapat minden tagja. - kiáltott fel Tony, mikor megérkeztem, nyomomban Bucky-val és Sam-mel.

- Jó kis csapatot szedtél össze. - feleltem dühösen - A kölyök még túl fiatal. - mutattam Peter-re.

- Ismerjük egymást, hölgyem? - szólalt meg meglepetten a fiú - Mármint persze, én ismerem magát... De maga engem honnan? Amúgy Pókember vagyok. - intett.