SKZ oneshot's

aegyo - Minsung

Minhonak sosem mondták azt hogy aranyos.

Jisunggal már lassan fél éve vannak együtt. Ma éppen kint sétáltak a parkban, ők ketten, ezek mellett Felix és Chan.
-És akkor ennyi volt. -fejezte be a történetet Felix amire igazából csak Minho figyelt. A másik kettő telefonozott. Ez rosszul esett a fiatalabbiknak amit természetesen Minho is észre vett. Chan elkezdett aranyosan beszélni Jisunghoz amit Minho utánozott. Bár Jisung erre se figyelt.
-Nem vagy aranyos. -mondta Chan szemet  megforgatva mire Minho elszomorodott.
-Jisung mond meg Channak hogy de! -mondta Minho de Jisung csak lomhán pislogott. Nem figyelt.
-Nem tudom miről van szó de Chant támogatom. -mondta Jisung és azonnal vissza temetkezett telefonja világába. Minho ezt persze zokon vette. Szonroúan hajtotta le fejét.
-Szerintem aranyos vagy. -ment oda Felix és ölelte meg Minhot, amire Jisung is felkapta a fejét. Az ölelés mikor megszakadt, másabb volt. Minho hátrébb húzta a fejét és látta hogy Felix rá kacsint. Valamit ki eszelt. Felix fejét egyre közelebb tolta Minhoéhoz akinek le esett így a falut húzódott, de ez nem akadályozta meg a másikat aki lecsukott szemekkel akarta meg csókolni a fiút. Jisung idegesen rántotta el Felixet a fiújától.
-Őrült vagy?!  Ő az enyém! -puffogott a mókus magához ölelve az idősebbet aki halványan mosolygott.
-Kár, pedig igazán aranyos. -rántott vállat Felix.
-Minho te mit mosolyogsz?-akadt ki Jisung.
-Aranyosnak hívott. -pedig nem ezen mosolygott, hanem sokkal inkább azon hogy Jisung a sajátjának hívta őt.
-Szerintem is aranyos vagy. -sóhajtott Jisung majd a másik ajkaira hajolt. Könnyedséggel szívta meg Minho alsó ajkát és szinte teljesen felfalta a másik ajkait. Jisung is aranyosnak tartotta Minhot, szimplán csak sokkal inkább bele volt felejtkezve abba hogy telefonján Minho egyik olyan képét nézegesse ahol........bajai is lettek déli tájékon.