SKZ oneshot's

kids- JisIn (pt2)

A barátnőm felett tornyosulok. Mondanom se kell, fél pucéran. Két felnőtt számára normális a hancurkodás, nem?
-A szomszéd ház.....-nyüszögött Lea. Fejem ki húztam nyakhajlatából, hogy ki tudjak nézni a szembe lévő házra.....JeongIn házára. De csak egy hatalmas, lángcsóvát láttam.
-Bassza meg! -azonnal felpantattam. Pólómat magamra kapva, és cipőt felvéve rohantam az utcára. Már ott álltak a mentősök, rendőrök.
-Fiatal úr, Ön ismerte? -szólított meg egy rendőr, én pedig bólintottam.
-Mi....mi történt? -miért hangzott úgy  a hangok mintha perceken belül sírnék. De meg is történt. Két mentős egy hordágyon tolta ki JeongInt.....az én pici JeongInom. A kisfiút, aki megígérte hogy vigyázni fog magára.
-Nos....nem tudjuk, a jelek arra mutatnak hogy önkéntesen elkövetett tűz volt. -bólintott a rendőr, majd odébb állt. Csak álltam, és néztem ahogy a mentő el indul. Mit tettem veled, JeongIn? Miattam volt? Ugye nem? Kérlek, nem tudnék ezzel a tudattal élni.....JeongIn, nem csak a szíved, de a tested is megöltem?

Néztem, ahogy a hatalmas lángcsóvát eloltják. Könnyeim megállhatatlanul folynak. Majd meglátom, ahogy JeongIn apja rohan a ház felé. Megsemmisülve nézem. Hogyan mondhatnám el neki hogy miattam történt? Végül levegőért kapkodva rohanok be a házba.

JeongIn....édes kis rókám...tarts ki. Veled leszek, és nem engedlek el. Igérem.

Autómba be pattanva  indultam a korház felé. Örülök, ha ezután nem kapok gyors hajtásért valamit. Amint megérkeztem, rohantam is a pulthoz.
-Yang JeongInt keresném....-a hölgy rám emelte tekintetét. Majd egy számot mormogott. 266..basszus. 266...266...megvan! Az ápoló nő  nagy szemekkel néz rám. Öreg néni volt már.
-Kisfiam...ne aggódj. Rendben van. -mosolygott rám. Nekem pedig hatalmas teher esett le a szívemről.

Órák telhettek el, mikor végre be engedtek hozzá. Nagy, róka szemeivel bámult rám. Ajkai, s orra előtt lélegeztető mást volt.
-Szia....-ültem ke mellé. Kezét lassan megfogtam. Újjainkat össze kulcsoltam. Azt hittem ha nem leszek vele, nem érheti baj. De még nagyobb baj érte. Istenem....ez a lüke kisfiú annyira,..szerelmes belém. És ez annyira aranyos. De a kor....ami zavar. Szemeit rajtam legeltette. -Nagyon aggódtam....istenem. Ne csinálj ilyet többet. -szemeit összébb húzta. De aprót bólintok.

-JeongIn....azt hiszem....azt hiszem szeretlek. -bukott ki belőlem. Szemei el kerekedtek. Óvatosan húztam ajkairól lentebb a lélegeztető maszkot. Apró, rövid csókot nyomtam ajkaira. Majd vissza is helyeztem a maszkot.