SKZ oneshot's

Family problems. -I.N

Szőke haja szemébe hullott. Csak ült, nem szólt semmit. Ült ott az asztalnál, csendben volt, kezei ölében helyezkedtek el. Fejét le hajtotta. Kezeivel nadrágját gyűrögette. Alsó ajkát gyengéden harapdálta, és bármennyire akart megszólalni nem ment neki. Mintha hangszálai felmondták volna a szolgálatot. Mintha nem tudna beszélni. Csak ült ott. Az asztal legszélén, félve.

Hatalmas csattanás, majd még egy. Az egyik hyungjának a tányérja széttört a földön. A rajta lévő étel a földre csapódott. A szőke, nagy szemekkel nézi azt. Pontosan, az ő szíve is így tört darabokra mindig, mikor veszekedtek a fiúk. Amikor határokat nem ismerve dobálóztak rosszabbnál rosszabb szavakkal. Amikor még Minho is hangosan szidta Jisungot, amikor Chan is kiabált Seungminnal, amikor Felix is meglökdöste HyunJint, amikor Changbin is össze veszett Channal és Changbinnal, amikor Seungmin is hozzá vágta telefonját HyunJinhez, amikor Jisung is neki lökte az ajtónak Changbint, amikor HyunJin is leborította Minhot vízzel. Amikor mindenki veszekedett, amikor minden szídott mindenkit, amikor csak a szőkeség volt csendben. Amikor csak a szőke hajú fiú nem szólt egy rossz szót senkire. De az ő szíve is darabokban volt, hiszen bár nem vett részt ezekben, pontosan tudott és látott mindent. Ami fájdalmasabb volt neki.

Szemeiből folynak a könnyen, de ezt lehajtott feje miatt nem látni. Csendben hallgatja, ahogy újfent mindenki kiabál a másikkal. Végül pedig, fel áll a székből. Senki sem veszi észre hogy fel áll helyéről. Majd végül leguggol. Szokásos módon, ő takarít. Mint mindig, ő tünteti el a veszekedés nyomait. De nem szól érte. Megteszi, a többiekért. Végül Jisung csendben marad. Nagy szemekkel bámulja, ahogy a legfiatalabb tag össze szedi a tányérból maradt nagyobb darabokat. Minho nagy szemekkel fordul Jisung felé, mondaná valamit, de elhallgat mikor látja mit csinál a maknae. HyunJin hisztérikusan felnevet, de le is hervad mosolya mikor maga mellé pillant.

A mellette guggoló JeongIn arcára pontosan rá lát.  HyunJin szemei fájdalmasan csillognak, nem tudja miért sír a legkisebb tag, de szíve megrepedt  mikor meglátta hogy az sír.
-Innie? -szólt HyunJin. De a kisebb nem válaszolt. A fiúk is csendben voltak. Mind nagy szemekkel nézték a szituációt. Végül HyunJin megfogva JeongIn kezét rántotta fel olyan pozícióba, hogy a maknae arca a Hwang fiú mellkasán volt. A szőke pedig eddig bírta. Hangos zokogásba kezdett. Teste kontrolálhatatlanul remegett, könnyei záporként potyogtak, ezzel eláztattva a másik pulcsiját.

A fiúk lefagyva pislogtak. HyunJin szemei pedig könnyesedtek. Sosem tartotta a fiatalabbikat még úgy a karjaiba, hogy az sír. Szíve pedig ugyan fájdalmasan sajog, még is van egy kis remény benne, hiszen a fiatalnak most ő ad biztonságot.

JeongIn kezei szorosan fonódnak HyunJin dereka köré. Könnyei továbbra is folynak. A többi fiú pedig oda gyűlve kezdték simogatni a síró fiú hátát. Az pedig arcát bele fúrta HyunJin mellkasába.
-Semmi baj...-suttogta Minho halkan. Kezeivel bele túrt a szőke tincsekbe.
-Itt vagyunk Innie. -susogott Seungmin a szőke fülébe majd le térdelt a fiú mellé. Fejét oda fúrta ő is HyunJin mellkasához, kezeivel átölelte JeongIn hátát. HyunJin elmosolyodott. Szeretett vigyázni a nála fiatalabbakra. A fiúk kitartóan simogatták JeongIn hátát, miközben Seungmin továbbra is oda volt fészkelődve mellé. Végül JeongIn abba hagyva sírását temette fejét Seungmin és HyunJin mellkasa közé. Egyik keze HyunJin derekán másik keze Seungmin derekán volt.
-Folyton veszekedtek Hyungok.....annyira rossz érzés. -halkan beszélt, hangja meg-meg remegett, mind a hét fiú elszégyelte magát. Hiszen amíg állandóan veszekedtek, sose figyeltek arra mennyit bántják a fiatalabbikat.
-Igazad van, sajnálom. Ígérem jó leader leszek és nem veszekszünk többet. -Chan nagyot sóhajtott. Mindent megbánt.
-Igéritek?

-Ígérjük.