ELŐNYÖS ÜZLET

30. RÉSZ

• Efsun

Nyúzottan tápászkodtam fel Kerem íróasztaláról, miután keményen ellátta a bajom.
Ez a férfi tudja, hogy mi kell egy nőnek, nem vitás.

Olyan hévvel baszott, hogy azt hittem, hogy soha nem fog kiszállni belőlem, amit őszintén bevallom nem is nagyon akartam. Élveztem azt, hogy ennyi figyelemmel áraszt el, hogy tudja mit akarok és hogy mi a jó nekem.

Éppen elhaladni akartam mellette, amikor finoman megragadta a csuklómat és magához rántott.

Még így magassarkúval is csak a mellkasáig értem.

- Sajnálom ha durva voltam. - nézett mélyen a szemembe.

Annyira édes...

- Emiatt ne aggódj. - pipiskedtem fel hozzá és nyomtam a szám az övére.

- Az ajkaid akár a méreg. - suttogta áhítattal a hangjában, majd homlokát a homlokomnak döntötte. - Édes, de veszélyes. Hamar a rabjává válik az ember. Minél többet akar belőle.

Széles mosolyra húzódott a szám, amit észre is vett.

- Ne nevess, csakis az igazat mondom.

- Tudod hogyan kell csapni a szelet. - simogattam végig az izmos vállán.

Már éppen szólni akart, amikor kopogtattak az iroda ajtaján. A hangra azonnal szétrebbentünk.
Kerem megköszörülte a torkát, majd kiszólt:

- Szabad.

Az ajtón Zeynep és Demir léptek be szinte egyszerre.

- De jó, hogy mind a ketten itt vagytok. - mondta Zeynep, aki teljesen be volt zsongva.

- Mi történt? - kérdeztem, miutan megtaláltam a hangom.

- Hol voltatok ti eddig, hogy nem hallottátok? - lepődött meg kérdésemen Demir.

- Elmondanátok, hogy mi van? - kezdett idegbe jönni Kerem.

Demir és Zeynep izgatottan egymásra néztek, majd végül Demir kezdett bele.

- Nos a sajtó valahonnan megtudta, hogy Gamal al Khalid szaudi királyi herceg ide utazik, hogy a legjobb építő céggel leszerződjön. Ugyanis Szaudarábiában meg szeretné építetni a saját palotáját. - olyan hévvel magyarázta, hogy figyelnem kellett arra, hogy mit mond. Nagyon hadart az izgatottságtól.

- Mi? - kérdeztem hitetlenkedve.

- Igen jól hallottad. - bólogatott Zeynep helyeselve, hogy igen jól hallottam az előbbit.

- Miért pont egy török céget választ és miért nem egy amerikait? - kérdezte Kerem.

- Nem mindegy az? - vonta fel vállait Demir. - A lényeg, hogy velünk a Hakanoğlu&Aslen Holdingal akar tárgyalni.

Beletelt pár percbe míg tényleg értelmezni tudtam azt, amit az imént mondtak.

Gamal al Khalid királyi herceg ide utazik, hogy velünk tárgyaljon. Te jó ég!

- Ha ez az üzlet összejön...

- Akkor elképesztően nagy összeget kaszálunk. - fejezte be helyettem Demir.

- Máris készülődnünk kell a herceg fogadására. - kezdett kapkodni Zeynep.

- Lehet tudni mikor jön?

- Egy vagy két hét múlva.

*****

Egy hét telt el azóta, hogy Zeynep és Demir bejelentették azt a hírt, hogy tiszteletét teszi nálunk a nagy Gamal al Khalid herceg azzal a céllal, hogy megbízzon minket a palotája megépítésével.

Az elmúlt napokban az izgalom a tetőfokára hágott. Mindenki érezni lehetett a feszültséget. Hisz mégis csak egy királyi hercegről beszélünk.

Bassza meg tisztára, mintha egy Disney mese lenne. Herceg meg minden.

De végtére ő is csak egy hús és vér ember.
Nem bírtam a kíváncsiságommal így utána néztem az interneten, hogy mégis kicsoda ő. Meglepődtem azon, hogy egy fiatal férfiről van szó. A fekete szakálla miatt kissé idősebbet mutat.

Hát meg kell hagyni, hogy a kinézete nem utolsó. Az összes képen arab ruhában láttam, ami elképesztően jól állt rajta. Habár az internet szerint számtalan palotája van mégis kell neki még egy. Ezt az egyet nem értettem. Minek annyi?

Teljesen fölöslegesnek tartottam ezt a rongyrázást.

Az asztalon pihenő teámért nyúltam, miközben még mindig a herceg képeit nézegettem.

- Íj az anyját! - érkezett egy hang a hátam mögül.

Ijedtségemben megugrodtam ültő helyemben, a nappali kanapéján.

- Szent ég! Néném! - ripakodtam rá, miután kisebb szívinfarktust kaptam az imént. - Szívbajt hozod rám.

- Ki ez a pasi? - ült le mellém és a szemét le sem vette a képernyőről.

- Egy szaudi királyi herceg.

Sedef kikerekedett szemekkel nézett rám, majd vissza a képernyőre, ahol éppen a herceg mosolygott vissza ránk.

- Azt a... - hülledezett.

- A hírek szerint Isztambulba jön, a mi cégünkkel szeretném építtetni a palotaját.

- Wow!

- Igen nekem is ez volt a reakcióm. - bólogattam miközben a teám kortyolgattam.

*****

Kora reggel értem be az irodához, ahol már nagyban folyt a készülődés. Ugynis elérkezett a nagy nap. Ma fog megérkezni a herceg.

Burak átvette az autóm és evitte a parkolóba.

Levettem a napszemüvegem, majd körbenéztem. Mert valamivel a kezépen nyitotta ki a nagy faajtót, makd beszaladt rajta. Meryem azonnal a segítségére sietett.

Nagy dologban vannak.

Mögülem hangos autó hangja bődült fel mire megfordultam és azonnal elterült egy nagy vigyor az arcomon.

Megérkezett Kerem is. Úgy szállt ki a kabrióból, mintha egy divatlapból lépett volna ki.

Efsun ne csorgasd a nyálad! - szólt egy belső hang a fejembe.

- Jó reggelt! - köszöntöttem.

- Jó reggelt! - hozzam lépett, lehajolt, majd adott egy röpke jó reggelt csókot.

- Most már jobb. - tettem hozzá sokat mondóan.

- Örülök, hogy segíthettem.

Egymás mellett lépkedve értünk be az irodába, ahol Kerem megjegyezte:

- De nagy ma a forgalom.

- Hááát... Nem minden nap érkezik egy szaudi herceg. - karoltam bele az erős karjába.

- De akkor sem kellene ekkora csinnadrattát rendezni. Még a végén igen elhiszi magát. - nézett le rám. - Apropó imádom amikor így összefogod a hajad.

- Szerintem egy hercegnek helyén van az egója. És köszönöm! - értékeltem a szép bókját, amit az imént hintett el.

Az arcunk közeledett egymáshoz. Már éppen összeértek volna amikor hirtelen a semmiből elszaladt mellettünk Mert sietősen. Ijedtemben nekiütköztem Kerem kemény mellkasának.

- Hogy én miért nem rúgtam ki eddig? - kérdezte magától Kerem morcosan. - Egyáltalán miért is vettük fel annak idején? - morfondírozott tovább.

A látványától elnevettem magam. Olyan képet vágott mintha citromba harapott volna.

- Jól szórakozol? - nézett rám kacéran.

- Nagyon! - mondtam, mire elkapott és szorosan magához ölelt.

- Ha most nem az irodában lennénk eddig már a gyönyörű ívelt nyakad szívnám, miközben nyögdécselsz alattam. - suttogta határozott hangon, amitől a hideg össze vissza futkosott a testemben.