ELŐNYÖS ÜZLET

15. RÉSZ

Valami megragadta a vállam, majd eszeveszetten rángatni kezdett. Nem nyitottam ki szemeim, gondoltam egy idő után abba hagyja, de faszom, kurvára kitartó volt.
Mérgesen nyitottam ki a szemeim, de homályosan láttam.

- Mi a fasz bajod van baszdmeg? - a szavak nehezen hagyták el a számat.

- Ezt én is kérdezhetném tőled, fiam. - érkezett közvetlenül mellőlem egy hang.

Ez ismerős. Valahon... Ááá! Meg van!

- Halil bátyám, te vagy az?

- Igen én.

- Hogy kerülsz te ide? - kérdeztem akadozó nyelvjárással.

Próbáltam kiegyenesedni, kisebb nagyobb sikerrel, de egy kar erősen megragadott oldalból.

- Na gyere! - akart felállítani a helyemről.

- Á-á! Még nem ittam eleget. - ellenkeztem vele.

- Beszélni alig tudsz. Miért ittad seggrészegre magad ember? - kérdezte, mire mosolyogva felnéztem rá.

- Gondoltam piába folytom a bánatom, de tud úszni az a rohadék. - mondtam komolyan.

Ő csak nézett és nézett, de nem mondott semmit.

- A-a-a telefon. - néztem kőrbe, de elszédültem így azonnal becsuktam szemeim.

- Itt van nálam. - mutatta fel.

- Miért törted össze? - néztem rá értdtlenül. - Mit ártott neked? - mosolyodtam el.

- Gyere. - sikerült felállítania.

- Várj. Egyébként... Tényleg miért törted össze? Az az én telefonom.

Mutattam a mellkasomra, mire kiértünk a napfényre, aminek hatására hunyorognom kellett.

- Ülj be! - nyitotta ki a kocsi ajtaját, ami elkezdett foroni. - Ki kell, hogy józanítsalak. A birtokon van az apád.

Erre felkaptam a fejem.

- Mi? Mit keres itt?

- A fiát. Az az téged. - bökött felém.

Miért pont most kell ő is feltűnjön? Ez egyszerre sok nekem.

- Vezess lasabban, még a végén behányok. - morogtam az orrom alatt és koncentráltam, hogy ne rókázzam le a börülést.

- Nem kellett volna annyit inni.

Éppen még észrevettem azt, hogy megkerüli a birtokot és nem elől megy be hanem hátul kerüli meg.

- Mit csinálsz?

- Nos mint mondtam kijózanítalak.

Azzal megállt az istállók mellett, majd kiszált. Én is megpróbáltam utána kecmeregni, de nekiestem a fa ajtónak.
Halil reakciója csak annyi volt erre, hogy hosszan ciccegett itt nekem.

Megragadta a karom és ráncigálni kezdett, majd megálltunk. A fény belesütött a szemebe. Nem láttam semmi.

Hirtelen egy kezet éreztem meg a tarkómon, ami nagy erővel nyomta lefele a fejem. Időm sem volt reagálni. A következő pillanatban a számban, a fülemben és még az orromban is víz volt.

A vízalatt kiabáltam, de csak bugyborékolt a víz, hangot nem hallottam.
A következő pillanatban kirángatott a mélyből. Levegő után sem volt időm kapkodni, mert fel sem ocsúdtam és már megint lent voltam a víz alatt. Fuldokoltsm, nem kaptam levegőt.

Végre valahára visszarántott a kéz, majd a tüdőmet megtölthettem levegővel. Görnyedezve kapkodtam levegő után, majd leültem a beton itató végére.