ELŐNYÖS ÜZLET

36. RÉSZ

• Efsun

Mámorosan pislogtam a forgószékemben, miután Kerem szeretkezés közben először mondta azt nekem, hogy szeret.
Mikor meghallottam, azt hittem, hogy csak képzelődöm, de mikor megismételte akkor vágott arcon az igazság.

Ezzel az egy mondatával határtalan örömöt szerzett nekem. A tűz csak tovább terjedt szívemben, amit Kerem lobbantott lángra.

Az asztalon lévő vezetékes telefon csörögni kezdett. Ijedten ugrottam meg ültömben, majd után nyúltam.

- Haló!

- Gamal herceg szeretne veled beszélni. - érkezett Seda hangja a vonal túlfeléről.

- Mégis miért? - kérdeztem kíváncsian.

- Nem tudom. Nem említette. Kapcsoljam?

- Igen, megkérlek.

Amíg Seda átkapcsolta Gamal hívását, addig nyugodtan hátradőltem a székemben és vártam.

- Jó napot kívánok, Efsun! - szólt bele a készülékbe egy mély férfi hang.

- Jó napot!

- Örvendek, hogy hallhatom a hangját. - kezdett bele azonnal a bókolgatásba.

- Miről szeretne beszélni, Gamal? - direkt hárítottam ezt a bizalmas közeledését.

- Természetesen munkával kapcsolatban. - köszörülte meg torkát.

- Akkor hallgatom. - egy tollat vettem ujjaim közé, majd azzal kezdtem babrálni.

- Nem telefonban szeretném megvitatni a részleteket. Mikor érne rá egy találkozóra, hogy megbeszéljük? - a hangja leejtéséből sejtettem, hogy mosolyog közben.

- Nem hiszem, hogy Kerem ráérne. Rengeteg teendője akadt a napokban. - magyaráztam.

- Elég ha csak ön jön, kedves Efsun. Önnel is meg tudom vitatni a dolgokat. - nyugtatott meg.

Pár pillanat erejéig vaciláltam, majd mégis kiböktem, minden ellentmondásom ellenére.

- Rendben. - és már megis bántam. - Mégis hol?

- Az itt létem alatt, rábukkantam egy kellemes kávézóra a Boszporusz partján.

- Mi a pontos cím?

- Ne sértsen meg. Majd ön után megyek.

- Nem szük... - akartam ellenkezni, de azonnal szavamba vágott.

- Nem fogadok el nemleges választ.

- Az időt legalább tudatja velem? - fújtam ki a levegőt.

- Fél óra múlva jó önnek?

Az órámra pillantottam.

- Egy óra múlva? - ezuttal én kérdeztem.

- Tökéletes.

Azzal elköszöntem tőle, majd bontottam a vonalat.
Mélyen valahol selytettem, hogy egy cseppet sem bánja, hogy ezen a találkán nem fog részt venni Kerem.

Ő sem kedveli Keremet, viszont Kerem sem kedveli őt. Kölcsönös érzelmek.

Éppen ezért is érzem azt, hogy el kell vele utaznom Szaúd-Arábiába. Valakinek kézbe kell venni a dolgokat. Ha rászabadítom Keremet abból semmi jó nem fog származni. De ha elfogadom, akkor Keremet haragítom magamra, hisz hallani sem akar erről.

Iparkodva nézegettem át a Serdar által átküldött bodrumi munkalatok simításait. Úgy látszik Keremnek sikerült jobb belátásra bírnia a legutobbi beszélgetésünk alkalmával. Azóta egy zokszót nem lehet hallani a szájából.