Verseim :)

Egy részeg éjszaka

Meghívtak egy buliba
Ahova nem is akartam menni
De gondoltam magányomat
Jó lenne mégis elfeledni

6 ember közül ismertem egyet
A többieket nem nagyon
S tudtam, ahhoz hogy berúgjunk
Piára kellesz majd egy vagyon

Úgy döntöttem, nem iszok majd
Nem a pénz döntötte ezt el
Felelős tizenéves akartam lenni
Nem akartam hogy a hajam ereszd el

Kudarcba fulladjon majd este
S nem akartam hányni sem
Nem akartam az asztalon
Táncolni, amúgy sem tudok azt hiszem

De a vodka tánctudást ad
Mondják sokan viccből
Pedig van benne igazság
Tapasztaltam testközelből

Gondoltam néha írok neked
Hátha érdekel hogy hogy vagyok
Élek e még, vagy már régen
Megöltek, s eltemettek a rajok.

Egész nap csodásan voltam
A buszon ahogy utaztunk
Majd megérkezve a telekre
Mikor élelemért kutattunk

A társaság sem volt rossz
S bár én nagyon féltem
A végére egészen
Aktív lettem a beszélgetésben

Úgy tűnt befogadnak
Úgy tűnt hogy szeretnek
Megnyugodtam tehát
"Mostmár nem leszek eretnek"

Leszállt lassan az éjjel
S ahogy az lenni szokott
Elővette mindenki
Az alkoholt amit hozott

"Én nem kérek köszi"
Hangzott a bölcs válasz
Számból majd a hintaágyra
Építettem magamnak várat

És rád írtam ekkor
Amit talán nem kellett volna
S e vers most nem lenne
S talán nem rólad szólna

Körülöttem ittak-ettek
Jót mulattak az emberek
Én mégis inkább írtam neked
De nem arról, hogy szenvedek

Te mégis annak vetted talán
Vagy én ezt már nem tudom
Biztos az jött le neked
Hogy én ezt a bulit de unom.

Pedig nem így volt hidd el
Nem akartam én netezni
Csak beszélni veled olyan
Mint mikor buszon próbálsz szemezni

Tudod hogy nem lesz semmi
Mégis örülsz a fejednek
Mert úgy vagy boldog, hogy azt
Nem köszönheted szereknek

S ekkor jött az üzenet
Hogy hagyjam abba én ezt
Ha így folytatom továbbra
Elveszítelek majd téged

Könnyek szöktek szemembe
S csak bámultam magam elé
Majd valami bekattant
És azt üvöltöttem : elég

Odamentem az asztalhoz
És fogtam egy üveg vodkát
Meghúztam vagy kétszer
Nem viseltem el lelkem gondját

Miért is viseltem volna?
Hisz az, mit tőled kaptam
Túl sok volt egy nyárhoz
Túl sok volt, kiakadtam

Megláttam egy kancsóban
Kirakva boroskólát
Magamba döntöttem vagy fél litert
S úgy döntöttem elég, jó már.

S elindultam én céltalan
Könnyeim csak potyogtak
Mint az elveszett kisgyerek
Ki hiába üvölt, romokban.

Felhívni nem akartalak
Mert tudtam abból baj lenne
De mégis azt kívántam, bárcsak
Köztünk minden más lenne

Hívni kezdtem barátnőmet
Az egyetlen embert
Aki ismer téged, s aki
Talán engem meg nem vet

Én úgy még nem sírtam soha
S nem voltam összetörve
Komolyan vettelek téged
S azt hogy felejtselek örökre

Négykézláb mászva leültem
Nekidőltem a falnak
És üvöltöttem részegen
Én téged nem akarlak

Nem akarlak elveszíteni
Ezért bármit megteszek
Tudja nagyon jól mindenki
Hogy nélküled én elveszek

Sírva ültem én a dombon
Részegen és összetörve
S az éjjeli lámpát bámulva
Kint az utcán elmélyülve

Lehet hogy nevem nem tudtam
De a tiédet azt nagyon is
Majd' egy órás bőgés után
Meghaltam volna egy padon is

Egyszerűen csak nagyon fájt
Az, ahogyan bánsz velem
Az amiket csinálsz
S az, amiket mondasz nekem

Féltékeny is voltam én
Ok nélkül vagy okkal
De aznap este azthittem
Örökre leszámoltam a gonddal

A gonddal és veled is
Hiszen ez így nem jó
Tönkreteszel teljesen
S csak szamár vagyok, nem ló

S ahogy ott ültem
Körülöttem csak az éjszaka
Az volt az életemnek
Legborúsabb évszaka

Aki szeret az nem bánt
Üvöltöttem a telefonba
S mögöttem hangosan
Üvöltöttek még páran szinkronba

Felkavaró élmény lehetett
Annak, akit felhívtam
Közben egy lány cigit nyújtott
És én lassan beleszívtam

Életem első slukkja
Nem volt jó, ha kérdezed
Nem miattad csináltam azt se
Nem tudom, te ezt élvezed?

Nem szívesen látnék olyan
Állapotban senkit sem
Lelkileg megtört bús leányzó
Próbálja megfejteni amit nem

Tudott azóta sem talán
Hogy miért sírt keservesen
Azért mert az érzelmei
Felemésztik csendesen?

Vagy azért mert titkol valamit
Önmaga elől is akár?
Nem, ez egy képtelen ötlet
Az állat, minek magad nézed, madár

Mert be akarod csapni
Önmagad is ügyesen
De nem bírod már sokáig
Nyugodtan és türelmesen.

Hálás köszönetem annak
Akit aznap felhívtam
Nélküle az életem most
A Dunán úszna ladikban

50 perces sírás után
Mi lehet a tanulság?
Valakinek elnézni hogy bánt
Magaddal szemben galádság

De te döntöd el megéri e
Lemenni térdre, kutyába
Csak azért hogy a másik aztán
Jól érezze magát? A csudába!

Talán nem kellett volna
Hagyni, s nem kéne most se
S túlságosan szeretni valakit
Veszélyes önmagadra nézve.