Verseim :)

Merengő unalom

Merengő unalom vándorol körülöttem, s járja át a testem
Hiába löktek fel százszor én mindig talpra álltam miután elestem.
Kígyó képében járkáló feslett, rút, hamis barát közeleg
Nem hat meg cseppet sem a sok tőle érkező álpozitív üzenet.

Odébb állok inkább szótlanul hogy engem ne is keressen ma
Majdnem mindennapi észvesztő és megőrjítő dilemma
Unom már a körülöttem lévő émelyítő és hatalmas káoszt
Azt, hogy idegenek hallgatják, ahogy engem édesem átkoz.

Meguntam, de kiszállni belőle még a kiszállás után se tudok
Fáj a szemeimnek már látni kígyókat, s lassan megvakulok
Napi szintű tudathasadásommal kezdeni nem tudok semmit
Sajnálom hogy nem az vagyok, akinek engem sok ember hitt.