Verseim :)

Megjátszott csodák

Megjátszott csodák kereszttüzében
Hamis emberek hamis énekében
Várva várni csak a világ közepén
Meggyötört lelkek halkan suttogó fövenyén

Elvesztem, és ha magam meg nem mentem
Meghalok hát és hiába igyekszem
Nem tudok várni tovább arra, hogy megmentsenek
Hogy a bizalmammal újra csak visszaéljenek

Megjátszott csodák kereszttüzében
Nem találok békét lassan csak zenében
Rám vár a feladat hogy megmentsem magam
Nem volt rá képes, s még mindig kínoz ha nincs, ha van.

Tettetett boldogság vakító vörös fénye
Ugyanúgy igéz meg ,mint ahogy az ő lénye
Elengedném, de még gúzsba köti lelkem
Már nem kiabál, csak magában zokog jólnevelten.

Megjátszott csodák kereszttüzében
Sok ember megbánta amiket mondott dühében
Az elszalasztott szavaknál mégsincs azonban rosszabb
Mentsd meg magad, találj valamit ami feloldozhat!

Felemésztő gyűlölet égetne még mindig
Ha nem jutottam volna el a következő szintig
Gyógyulni csak úgy lehet ha elengedem a sok rosszat
Meg kell tanulnom nem rá gondolni naphosszat

Megjátszott csodák kereszttüzében
Most is róla írok a pillanat hevében
Ki fogom üríteni a vele megtöltött szobát
Megmentem magam és valóra váltom a megjátszott csodát.