Miért vagyunk ilyen furcsák?
Miért nem tudunk barátokként beszélni?
Boldogságom hegedűjéhez te voltál a vonó
Sohasem tudott nélküled zenélni.Minden egyes veszekedés után
Lelkemből egy darab megsemmisült
Egy része elveszett, odalett
S ezek után meg soha nem került.Minden bántó szó vagy mondat után
Valami eltörött közöttünk
Óvatosan beszélek most veled
Hiába a sok emlék már mögöttünkS beszélünk.. beszélünk de minek?
Hogyha ez is csak egy kínszenvedés
Nem olyan természetes, mint volt
Nem tudok úgy bízni benned, mint régÉn szeretnék túllépni ezen
A kínos pillanatokat jó lenne pokolra vetni
Szeretnék barátságot, jó kedvet
De nem tudom, hogy mit is kéne tenni.Szeretnélek megölelni, elfeledni
Mindent ami az elmúlt időkben történt
Szeretném látni a sötétségen keresztül
Átsuhanó, átlubickoló tört fényt.Szeretném ha bízni tudnék benned
Ha örülnék annak, aki melletted vagyok
Ha újra el tudnám hinni, hogy a világ szép
Ha újra mernék álmodni én nagyotSzeretnék őszinte lenni veled
Szeretnék, én igazán szeretnék
De félek, csak összetörnék megint
Akkor is, ha te nem ezt szeretnédPróbálsz segíteni nekem éppen
De én nem érzem át ennek lényegét
Csak annyit kérek, adj egy kis időt nekem
Hogy meg tudjam szüntetni lelkemnek kételyét.
![](https://img.wattpad.com/cover/100650468-288-k139982.jpg)
ESTÁS LEYENDO
Verseim :)
PoesíaÉrzések, gondolatok kifejezése versek formájában. Covered by: @asleigh-reed ❤