Verseim :)

Azt mondjátok

Azt mondjátok, bolond vagyok és sokat beszélek
Azt mondjátok, néha nem vagyok reális és túl sokat remélek
Azt mondjátok, hibázok, azt mondjátok hogy lassan elégek
Ha nem tudok más lenni, ha ilyen maradok ameddig csak élek.

Azt mondjátok, nem megérthető hogy miért nem vagyok most jól
Azt mondjátok, nagy probléma, hogy mindig minden csakis rólam szól
Azt mondjátok, elegetek van,nem valóságból építek várat,csak álmokból
Azt mondjátok, nem lehet megélni pusztán lélekből meg kreativitásból

Azt mondjátok, nem kéne megosztanom túl sok mindent
Azt mondjátok, tartsam magamba, amit éppen érzek itt bent
Azt mondjátok, nem normális, hogy engem kéne imádni, mint egy istent
Azt mondjátok,szerettek, de nem éreztetitek, s egyensúlyom megbillent

Azt mondjátok, nem jó, ha csak lélekből, lelkem által létezek
Azt mondjátok, érzéseim irányítanak, ezért gyakran szétesek
Azt mondjátok, az esetek kilencven százalékában tévedek
De kérdezem én, mi értelme önmagamnak lenni ha nektek ettől csak végetek?

Mi értelme az egyéniségnek, ha nem hagytok kiteljesedni?
Miért nem vagyunk akkor robotok, ha rajtam úgysem tudtok, csak nevetni?
Mi értelme van kötődni, ha egy idő után úgyis el kell feledni?
Ha azt, aki vagyok hosszú távon senki sem tudja igazán szeretni?

Ha előbb utóbb végül stílusomat csak leszóljátok
Ha megszólalok nekem sokszor már nem jut más, csak átok
Ha csodálkoznál, miért nem szeretem az embereket, hát most látod
Elegem van abból, hogy ne legyek jól csak mert ti azt mondjátok.