Bennem a tűz most másképp lobog, már nem pusztít és nem éget
Gyűlölök minden egyes percet, mikor eszembe jut, hogy szeretlek téged.
Nem tudom, hogy lehet e a szeretetet tényleg ennyire gyűlölni
Csak azt tudom, hogyha engedem, akkor ez az érzés fog engem megölniHa nem jó embert szeretünk, e szeretetet el akarjuk tüntetni
Tudjuk, hogy számunkra csak hasznot hoz,ha meg tudjuk majd szüntetni
S mégis, akit egykor szerettünk az beleivódott lényünknek a részébe
Nem tudjuk kiirtani onnan soha már úgy teljes egészébe.Ezért gyűlöljük a saját érzéseinket tisztán és őszintén
S önmagunkat hibáztatva lelkünk ellen is támadni akarunk úgyszintén
De nem hibáztathatjuk ezért saját magunkat, hisz ezt nem mi akartuk
Nem mi döntünk arról se, ki kezd sírni azért, mert mi mindig zavartukMert szeretni is csak addig jó, míg több az öröm benne, mint a szenvedés
Elhinni, hogy téged szeretni jó, ez volt a legnagyobb tévedés
Gyűlölet emészt, mar belülről napról napra jobban
Miért Te voltál az,akivel jobban éreztem magam,mint mikor valaki otthon van?Szeretném azt hinni, hogy el tudom majd nevedet feledni
Hogy nem lesz már veled emlékem se, nem hogy sok de leginkább semennyi
Szeretném ha ez lenne a legutolsó Múzsa-versem
De nem ígérem, csak szeretném, mert nem tudom mikor milyen lesz a lelkem.2018.január
ŞİMDİ OKUDUĞUN
Verseim :)
ŞiirÉrzések, gondolatok kifejezése versek formájában. Covered by: @asleigh-reed ❤